Ebben ígértem egy folytatást. A legsürgősebb teendővel kezdem, hátha a kertetekben vagy a házatok előtt még mindig ilyen állapotban vannak a buxusok:
 |
| A tarrágott buxusok vékony vesszejein előbb száradtak le a levelek, semmint a hernyók megehették volna őket. A mohó hernyók ugyanis a lomb rejtekében már lerágták a zöld vesszők háncsát, ezért a vesszők a külső levelekkel együtt elhaltak. |
A tarrágott buxusok visszavágása
Hogy mért ez a legsürgősebb teendő február derekán?
Nézz be egy ilyen bokor belsejébe, és meglátod.
 |
| Mi van a tarrágott bokor belsejében? Lássuk csak... |
Nos, mit látsz belül? Leginkább sötétet. És ezt látják a zsenge levelek is tavasszal, ha a sűrű elhalt réteg alatt kihajtanak egyáltalán.
Ha ősszel azért nem vágtad volna le a leszáradtnak látszó részeket, mert abban reménykedtél, hogy tavasszal talán újra kihajt, akkor elárulom: túl optimista voltál, mert ezek a részek csakugyan és végérvényesen leszáradtak, és a hernyóselyemtől filces réteg csak a fényt veszi el a belül lappangó rügyektől.
Szorítsd össze a fogad, és kezd visszatörögetni a leszáradt ágacskákat, ameddig el nem éred az eleven részt. Tudom, ez fájdalmas dolog. Persze, nem a buxusnak, mert ő nem érzi, hanem neked, aki évekig dédelgetted, amíg ilyen szép nagyra nőtt.
Számíts rá, hogy szívószálnál (vagy rosszabb esetben: ceruzánál) vékonyabb ágacskákban nemigen remélhetsz életet. Ha ráéreztél, milyen mélyre kell menni a visszavágással, jöhet a metszőolló vagy a sövényvágó, és adj neki! Figyeld az ágak kérgét. Ha súlyos rágásnyomot találsz a kérgen, mint ezen a gallyon is, melyet a régi temetőben kaptam lencsevégre az egyik buxuson, akkor jobb, ha a rágás alatt vágsz:
Aztán várj türelmesen tavaszig, hogy kiderüljön, maradt-e még remény.
Addig is lássuk a moly életciklusát:
A moly életciklusa
Tömören fogalmazva erről van szó:
|: pete ⇒ |: lárva, vedlés :|7 ⇒ báb, vedlés ⇒ felnőtt, párzás, petézés :|2Nem tudom, a biológusok hogy jelölik a ciklust, de én azt a |: :| jelölést használom az ismétlődésre, amit kb. 55 éve tanultam énekórán az általánosban. Bővebben kifejtve, a petéből (pontosabban: a lepketojásból) kikelő 5 mm-es lárva (magyarán a hernyó) 7-szer vedlik, míg a 35-40 mm-t elérve bábbá nem alakul, melynek burkából egy idő után felnőtt lepke bújik elő. Magyarországon a teljes ciklus 2-szer (esetleg 3-szor) ismétlődik évente. Kérdés: hol áll le, ill. hol kezdődik újra a ciklus a következő tavasszal? A választ a következő passzusban találod.
Most pedig mutatok néhány képet a különböző életszakaszokból. Mindegyik felvételt a kertünkben készítettem, és ha a felvétel dátumára vagy kíváncsi, megtudhatod azt is, ha a képre kattintasz, mert a Flickr albumomba jutsz, ahol ez is megvan.
Tojások
Az első képen még viaszszerű cseppecskéknek látszanak a friss tojások (más szóval a peték). Ha nem tudod, hogy néznek ki és hol keresd őket, észre sem veszed, mert picik és áttetszők. Sokat kellett ügyeskednem a megvilágítással (súroló oldalfény), hogy láthatóvá tegyem őket. Itt egy fél tucat kukac kel ki a kupacból néhány nap múlva, ami kevésnek számít. Általában 5-25 tojásból áll egy ilyen rakás. A második képen már érőben lévő tojásokat látsz. Mint mindig, egy levél fonákán vannak. Látszik az is, hogy egy hajtáscsúcs közelében rakta le őket az anyjuk: idei levélre (a buxus örökzöld), hogy a kicsik viszonylag zsenge koszttal kezdhessék a táplálkozást.Ezek itt már majdnem készek a kikelésre: jól látszik a kis hernyók fekete fejecskéje. Egy ilyen kupacból kikelt hernyók 5-6-szor vedlenek, míg olyan szép, nagy 4 centis daliák lesznek, amelyek készek a bebábozódásra. Ha igaz, akkor az egy kupacból kikelt hernyók nem szélednek szét túl nagy területen: állítólag 20-25 cm-es területen maradnak bebábozódásig. Ezt azért jó tudni, mert ha nem túl nagy a bokor és nem túl sok petecsomag volt, akkor remény van arra, hogy kézi munkával féken tartsd őket. Mottó: ha találsz egy hernyót, keresd a többit! De elég, ha egy-két tenyérnyi területen kutakodsz.
A tojások fejlődésének küszöbhőmérséklete: 10,9°C
Hernyók
Ha jól megfigyeled, látsz a képen egy cirka 7 mm-es hernyócskát. ez még csak 1-2 vedlésen lehet túl. Az a gyanúm, hogy a levél cakkozása még nem az ő műve, vagy ha mégis, pár napja még a levéllemezt hántolgatta. Attól van az a nagy halványzöld folt a levélen, amelyik mögötte látszik.Ez a kb. 20 mm-es hernyó már csak kucorogva fér el a buxuslevélen:
Ez pedig itt egy csaknem kifejlett hernyó a maga 3 centis hosszával. Még ennie kell és valószínűleg vedlenie is, míg eléri a bábozódásra kész állapotot. Ez nem magától mászott le a bokorról, hanem én raktam rá egy kőre, hogy kényelmesen le tudjam fényképezni.
A hernyók fejlődésének küszöbhőmérséklete: 8,4°C. (Ezek bírják legjobban a hideget.)
Bábok
A báb ritkán kerül szem elé. Normálisan sosem. Ezt a "fiatal" példányt pl. három hernyóselyemmel összehúzott levél rejtekébúl fejtettem ki óvatosan, hogy közszemlére tegyem. Onnan tudom, hogy fiatal, hogy még zöldes színű. Később barnásra "érik" még sötétebb barna mintázattal:A bábok fejlődésének küszöbhőmérséklete: 11,5°C.
Kifejlett lepke
Ez a felvétel az egyik "keltetőben" előbújt (vélhetően) nőstényt mutatja. A hernyóselyemmel beszőtt befőttesüvegben látszik még egy báb is:És végül mutatok egy duplán ritka képet egy másik felnőttről. Ez egy "eltévedt" barna változatot mutat, amely eleve nagyon ritka. Ráadásul táplálkozás közben, fent a József-hegyen. Amikor a kép készült, nem tudtam, hogy ez milyen lepke, mert nem számítottam rá ilyen messze a puszpángoktól. Csak otthon jöttem rá, miközben a monitoron nézegettem kinagyítva, hogy bizony, Cinamida ez is. Egészen addig azt hittem, hogy nem is esznek, mert otthon sohasem szálltak virágra. Másrészt ez az elkóborolt egyed megmagyarázza a terjedésüket. Talán csak a vándorlók táplálkoznak, ki tudja:
Felülnézet
Alulnézet
Hogyan telel át a moly?
Most, február végén, ez a legfontosabb kérdés a moly elleni védekezés szempontjából, de engem már akkor izgatott, amikor 2014 nyarán felfedeztem az invázió jeleit a kertünkben. Utánanéztem az interneten, és volt olyan oldal, amelyik azt állította, hogy a peték telelnek át; volt amelyik azt, hogy a kifejlett lepkék; volt amelyik azt, hogy a bábok; és volt olyan, amelyik azt, hogy a hernyók.
Nos, én a voksomat a hernyókra tettem, miután elolvastam a következő cikket:
Development characteristics of the box-tree moth Cydalima perspectalis and its potential distribution in Europe (S. Nacambo, F. L. G. Leuthardt, H. Wan, H. Li, T. Haye1, B. Baur, R. M. Weiss & M. Kenis, Journal of Applied Entomology, Volume 138, Issue 1-2, Article first published online: 8 OCT 2013) [Ha rákattintasz a fenti linkre, egy fizetős oldalra jutsz. Nagy mákom volt, mert 2014.10.01.-én, amikor először jártam ott, még ingyen hozzáférhető volt a cikk.]A cikk a Cydalima perspectalis fejlődési sajátságait vizsgálja, részben a várható európai elterjedés szempontjából. A cikkből kiderül, hogy csak a fiatal lárvák képesek áttelelni (kb. 1 mm-es fejátmérőjű levélhántolgató csöppségek), azoknak viszont szükségük van kb. másfél hónapos „diapauzára”, egy fajta téli nyugalomra, amely nélkül életképtelenek lesznek. Állítólag ez a körülmény határolja be déli elterjedésüket is. A kérdésről konzultáltam dr. Vétek Gáborral is, a Corvinus Rovartani Tanszékéről, aki megerősítette ezt az értesülésemet.
Saját megfigyeléseim
Az előző cikkem megjelenése idején volt még a kertemben egy nagy buxus, melyet kivágásra ítéltem, mert a mérete és az elhelyezkedése miatt nem tudtam rendesen bepermetezni. 2014 szeptemberében még úgy nézett ki a buxus által kitöltött zug, ahogy a bal oldali kép mutatja. A som (balra) és a ráncoslevelű bangita (jobbra) takarásában lényegében csak a tarrágott hegye látszik a 4 méteres bokornak. A 2015.02.23-án készült felvétel azonban elárulja, milyen sokat ért a buxus takarás szempontjából. Mindössze a legalsó törzsrészek csonkját hagytam meg 1 m magasságig, hogy lássam, hogyan regenerálódik. A csonkok teteje balra látszik a kerti ezmegazok tárolására szolgáló szekrényfélétől, mely apám egykori műhelyszekrénye volt még vagy 35 éve.A buxus innenső oldalát módjával permeteztem is, ezért a december 16-án levágott ágakon nemcsak tarrágott részek voltak, hanem részben levéllel borítottak is.
A tarrágott csúcsrészeken már ekkor látni lehetett a regenerálódás jeleit:
A zöld leveles gallyak csúcshajtásain, 2-3 összehúzott levél által védett apró selyemsátrakban rejtőztek az áttelelésre kész 5 mm-es hernyócskák. Mutatok egyet, fokról-fokra kibontva, hogy könnyebben felismerd, ha látod:
1. Bontatlan csúcshajtás.
2. Csúcshajtás félig kibontva.
3. Selyem bivaksátor a csúcshajtásból.
4. Kiakolbólított 5 mm-es hernyó a sátrán.
Komposztálás
A decemberben kivágott buxusokat legallyaztam és összevágtam, a fűnyíróval leszecskázott (eredetileg vagy ténylegesen leveles) gallyacskákat pedig komposztáltam. Az ősszel végzett komposztálási kísérleteim ugyanis meggyőztek arról, hogy a fertőzött hajtásokat szecskázás után nyugodtan komposztálhatom, mert a komposzthalom 50 °C feletti hőmérsékletét nem viselik el a hernyók. Íme az egyik kísérlet. A részleteket olvasd el a videó kommentárjában.Az őszi tapasztalatok alapján abban reménykedtem, hogy ha sikerül a téli komposztálást viszonylag enyhe napokra időzítenem, akkor a komposzt hőmérséklete felmegy 50 °C közelébe, amit a hernyók nem fognak szeretni, különösen azok, amelyek már berendezkedtek a téli nyugalomra. Ez a számításom bejött. Eltelt ugyan 4 nap, míg a 6 fűgyűjtőnyi szecskából (+ gyűjtőnként egy-egy réteg éretlen komposztból) rakott, kb. 60 L vízzel folyamatosan öntözött és tömörített kupac hőmérséklete 48 °C-ra felment, de utána három napon át 50-51 °C maradt, ami majdnem annyi volt, mint a szeptemberi 55 °C-os rekord.
Ebben a Flickr albumomban mutatok néhány képet a téli komposztálásról.
Az áttelelők megfigyelése
Nem komposztáltam le az összes leveles gallyat december 19-én.Néhányat úgy, ahogy volt, meghagytam kb. 40 centis hosszúságban, és beletettem egy fedeles festékesvödörbe, amit kint hagytam a szabadban. Ezeket csak 2 hónappal később, 2015 február 19-én szedtem elő, hogy megnézzem, mi történt velük. Éltek mind. Volt köztük egy 11-12 mm-es is, ami az irodalom szerint igazi Góliátnak számít az áttelelés szempontjából:
Kiválogattam egy csomó "fészekgyanús" csúcshajtást is a maradék gallyakról.
Ezek egy részét kibontottam úgy, ahogy az 1-4. képsorozat mutatja, és a kiszedett 5-6 mm-es hernyókat beletettem egy kenőcsöstégelybe, melyet a gyógyszertárban vettem. A lezárt tégelyt beletettem a festékesvödörbe a gallyak mellé. Két dologra voltam kíváncsi. (1) Csak a biztonság végett telelnek sátorban, vagy anélkül elpusztulnának? (2) Mi van, ha megint felébresztem őket? Ne feledd, hogy amikor ezt tettem, már nyugalomban voltak, tehát egyszer már így is felébresztettem őket december 19-én, ahogy ez a felvétel is mutatja:
Nos, a videóhoz fűzött magyarázatból megtudod, mi történt velük, amikor még kétszer-háromszor megpróbáltam felébreszteni őket. Röviden: nem szeretik a zaklatást.
A csúcshajtások maradékát külön dobozban teleltettem. Ezek mind túlélték a kísérletet. Úgy értem, március 1-ig, amikor kibontottam a kokonjaikat. Ezeket néhány napig az előszobánk vagy mink asztalán dekkoltattam néhány napig kb 12 fokos hőmérsékleten. Közben egy, az eddigi legkisebb, kb. 4,5 mm-es, magától kibújt a sátrából, de nem távozott el róla:
Permetezés
A permetezésről írtam már az első puszpángmolyos bejegyzésemben. Itt csak egy kis kiegészítést szeretnék hozzáfűzni.Ha vannak buxusaid, akkor előbb-utóbb összeakadsz egy másik kártevőjével is, melyet buxuslégynek vagy buxusszúnyognak szoktak nevezni (Monarthropalpus flavus vagy Monarthropalpus buxi). Ez az apró, narancsszínű kétszárnyú, mely karcsúságával csakugyan egy pici szúnyogra hasonlít, jellemzően május közepén szokott rajzani, tehát ha szükség lesz egyáltalán permetezésre a molyok ellen, akkor célszerű az egyik permetezés időpontját a buxuslégyrajzáshoz igazítani.
Hogy van-e buxuslégy a buxusodon, azt már most is könnyen megállapíthatod a levelekről. Ilyen jeleket keress:
 |
| A levelek teteje |
 |
| A levelek alja |
 |
| A levelek belseje |
Figyelem, ne kapkodd el a permetezőszer vásárlását: olvasd el előbb az alábbi megjegyzést!
2016-08-17-i megjegyzés a Decis vagy Mospilan közötti választás kérdésében
Az elmúlt több mint 1 esztendő során bőséges lehetőségem volt a kísérletezésre, ezért úgy látom már, hogy a buxuslégyre alapozott konklúziómat elhamarkodtam. A Mospilanos permetezés valószínűleg arra a periódusra esett, amikor a légylárvák már bebábozódásra készültek vagy be is bábozódtak. Ekkor már hiába szívódott fel a szer a levelekben, a lárvák már nem fogyasztottak belőle. Az is lehet, hogy nem volt elég alapos a permetezés.
Most már jó ideje csak Mospilant használok permetezéshez, méghozzá jó eredménnyel. Az idén gyakorlatilag nem volt már buxuslégylárva a levelekben, és kordában tudom tartani a puszpángmolyt is.
Az eredeti téves konklúziót többek között azért nem töröltem, mert zavar az a "puszpángmoly gurui" szerep, amit sokan rám osztottak. Nem vagyok guru, csak egy gondolkodó és kísérletező ember, aki gyakran téved, de igyekszik a tévedéseiből tanulni. És persze tanulok másoktól is. Azért is alapítottam a Buxus Facebook csoportot. Jelentem alássan, jó döntés volt. Lásd az Éjjeli puszpángmolyvadászat fejlámpával és lepkehálóval című bejegyzésemet, melynek ötletét egy csoporttag inspirálta.
Linkek
Plantwise Knowledge Bank – box tree moth (Cydalima perspectalis) (a mechanikai védekezésről is ír: porszívó, nagynyomású vízsugár)Invasive Species Compendium – Cydalima perspectalis (nagyon jó forrás)
A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) elleni védekezés
lehetőségei (a Nyugat-Magyarországi Egyetem tájékoztatója)
Boxwood Leafminer (Monarthropalpus flavus (buxi)) (buxuslégy)
Utolsó szó
Ezek voltak a legfontosabbak most, hogy nyakunkon a tavasz. De lehet, hogy lesz még folytatás.Folytatás: Puszpángmolyinvázió 3 – Második hullám?
--------------------------Buxus – nyílt csoport a Facebookon
A Buxus nevű nyílt FB csoportot 2015. május 4-én alapítottam. Íme a linkje:
Akkor nem foglalkoztam toborzással, de egy bloglátogatóm (Németh János) egyik megjegyzése arra ösztökélt, hogy ma, 2015. október 28-án, meghirdessem a csoportot a puszpángmolyos blogbejegyzéseimben. Olvasd el az alábbi célkitűzéseket, és ha értelmet látsz benne, csatlakozz. Majd meglátjuk, mire megyünk együtt.
A Buxus FB csoport célja
A csoport jelenlegi fő célja a puszpáng (Buxus sempervirens) megóvása a hazánkat elözönlő selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) inváziójától. Ennek érdekében a tagok megosztják egymással a puszpángmoly elleni védekezéssel kapcsolatos információikat és tapasztalataikat. A megosztandó információk magukban foglalják a természetes ellenségekkel kapcsolatos megfigyeléseket, a felnőtt alak felbukkanásának idejét vagy bármit, ami segítheti a kártevők elleni védekezést.
A csoport általánosabb célja a puszpáng növényvédelmével kapcsolatos tapasztalatok megosztása, például a buxuslégy/buxusszúnyog (Monarthropalpus flavus/buxi) elleni védekezésé.
Igen- igen profi a Nagy úr. Minden mondat, fotó (főleg a közeliek) tökéletes.
VálaszTörlésKöszönjük!
Köszönöm az elismerést, kedves Ismeretlen. Ha már csinál az ember valamit, igyekezzen rendes munkát végezni. Én igyekeztem: örülök, hogy van, aki értékeli :)
TörlésŐsszel kezdett tönkremenni a bokrom. Akkor még nem tudtam, mi baja, gondoltam akármi is csócsálja, télen csak kinyiffan. De nem. :( Úgyhogy miután megpillantottam egy hernyót, kénytelen voltam kiművelődni ebből az ellenszenves jószágból. :) Nagyon korrekt, igényes összeállítás, köszönöm. :)
VálaszTörlésKedves Névtelen! Köszönöm, hogy időt szakítottál a visszajelzésre. Örülök, hogy hasznosnak találtad a bejegyzésemet. Remélem, sikerült megmentened a bokrodat. Sándor
TörlésMihály
VálaszTörlésVan egy telkem, ahova sokszor hetekig nem jutok el. Most katasztrófahelyzet volt, kb 100db buxusról szedtem le ezrével a hernyókat. Le is permeteztem valami 3-szer keverékével, amit a gazdaboltban adtak, igyekeztem a petéket meg bábokat is elintézni, de lehetetlen teljesen felszámolni a ragadozókat.
Feltétlenül valami a növényben felszívódó szerrel kellene megpermeteznem, ami nem engedi a hirtelen ujrafertözödést. Olvasok profinak nevezett szerekröl, azt is lehetne, ha valakit megbízok ezzel a permetezéssel, de segítséget kérnék, pontosan mivel és esetleg kivel tetethetném ezt meg.
Jó lenne beazonosítani, ki hozta a nyakunkra ezt az újabb tatárjárást, tehát ki importálta be ázsiából. Persze ilyenkor a globalizátorok nem nyüzsögnek, hanem csak a hernyók.
1. Április végén észrevettem, hogy elkezdtek röpülni a buxuslegyek, továbbá találtam fiatal buxushernyókat is, amelyek csak idén kelhettek ki tojásból. Ezért előrehoztam két héttel az eredeti tervemet, miszerint a buxuslégy rajzásakor, amikor még zsengék az új levelek, a következő keverékkel fogok permetezni: Decis (kontakt) + Mospilan (felszívódó) + Nonit (nedvesítőszer). Ezt (és egyéb dolgokat) április 30-án meg is tettem. A tapasztalataimat stb. egy külön bejegyzésben fogom leírni. A lényeg az, hogy a dolog 2 hét távlatából nézve sikeres volt. Talajszinten találtam ugyan tegnap néhány hernyót a magoncokon stb., de ezek szinte bizonyosan a szomszédból ballagtak át hozzám. (A szomszédomnak kétszer is szóltam, hogy szerintem jó lenne, ha permetezne ő is, de nem ért rá, és a kerítésen át is látom a hernyókat a bokrain. Most már nem szólok, mert előbb-utóbb máshonnan is jönni fognak a lepkék, tehát majdnem mindegy számomra, hogy védekezik-e vagy sem.)
TörlésA lényeg tehát, hogy az évnek ebben a szakaszában a Mospilan hatásosnak látszik. Nem döglenek meg tőle a hernyók, de 1-2 hét alatt igen. Gyakorlatilag mind elpusztul. Jövő héten megint rájuk megyek, mert szerintem még érdemes.
2. Úgy tudom, Németországban jelent meg a moly először, és nem lehet tudni, hogy milyen dísznövényszállítmánnyal. Utána már csak idő kérdése volt, hogy onnan minket is elérjen. Tudomásul kell venni, hogy a globalizáció nemcsak a jó dolgok terjedését hozza, hanem a rossz dolgokét is. Az adott esetben külön pech, hogy egy őshonos faj esett áldozatául az ázsiai rokonokat bántó (ott nem végzetes) kórságnak. De hát így jártak az indiánok is a portugál látogatókkal.
Nem döglenek meg tőle a hernyók -- helyesen:
TörlésNem döglenek meg tőle a hernyók azonnal
Kedves Nagy Sándor! Három nappal ezelőtt fedeztem fel a sövényemen a hernyókat,nagy , 3cm. példányokat és az ép levelek által eltakart rágásnyomokat.Visszavágtam a sövényt a rágott részekig,és azt tapasztaltam, hogy a darazsak azon nyomban lecsaptak a hernyókra.Nem csak a kisebbekre, és azóta is egész nap a sövényemen lakmároznak.Szabályosan átvizsgálják.Az erős napsütésnek kitett részek nem voltak fertőzöttek, az árnyékos vagy csak délutáni napot kapó oldal viszont igen.Üdvözlettel: Sárospataki Zsuzsa,Ajka.
VálaszTörlésKedves Sárospataki Zsuzsa! Nagyon érdekes amit írsz. (Ha nem bánod, tegeződést javaslok.) Nekem csak közvetett bizonyítékaim vannak a német darázzsal kapcsolatban. Nem tudnál lefényképezni egy ilyen darazsat? Ha Facebookos vagy, kapcsolatba léphetnénk azon keresztül:
Törléshttps://www.facebook.com/NagySandor.EU
De üzenhetnél nekem itt is:
http://nagysandor.eu/guestbook.html
Ha megadod a fenti oldalon az eamilcímedet, senki más nem látja, csak én, és aztán folytathatjuk a diskurzust emailen keresztül.
Nagyon köszönöm a visszajelzésedet,
Sándor
Kedves Sándor, sohse gondoltam volna, hogy ilyen nehéz egy darazsat lefényképezni, pláne mobiltelefonnal. Holnapra szerzek egy rendes kamerát.Nem tudom, hogy milyen a német darázs, de ezek itt fantasztikus munkát végeztek.Három alkalommal tudtam végignézni,ahogy megevett egy darázs egy hernyót. Kétszer egy kisebb, kb.5mm-est, mint amikor valaki hot-dogot eszik, úgy tolták magukba. A nagy 3cm-est ketten támadták, azt nem tudtam végignézni, mert az unokám is odajött kíváncsiskodni és féltem, hogy megcsípik..Holnap jelentkezem.Üdv. Zsuzsa.
TörlésÜdvözletem!
TörlésNálam is lecsapnak a darazsak. Előre leszögezném hogy teljesen hozzá nem értő vagyok, ez abból is látszik, hogy először vízzel mostam le a sövényt, mert azt hittem pókháló van rajta. Viszont ezután a darazsak könnyedén berepülnek és megtámadják a hernyókat és a lepkéket is. Olyannyira működik eddig a dolog hogy a permetezésről is letettem, nehogy a darazsakat is elpusztítsam. Viszont petékkel tele van a sövény, gondolom előbb-utőbb mégis rá kell szánnom magam.
Gábor
Kedves Gábor! Köszönöm az üzeneted. (Ha nem bánod, tegeződést javaslok.) Egyre biztosabb vagyok benne (saját megfigyeléseim és a visszajelzéseitek alapján), hogy a megtámadott bokrok mechanikai tisztogatása nagyon fontos dolog. Eredetileg csak a permetezés hatékonyabbá tételére gondoltam, de ezek szerint létezik (habár nem eléggé hatékony) a természetes biológiai védelem is. Tavaly (főleg) a darazsakat figyeltem én is, de azt hittem, hogy csak a sérült hernyókat és lepkéket vadásszák le. Egyetlen esetben tapasztaltam azt, hogy épnek látszó lepkével viaskodott egy német darázs vagy kecskedarázs. Ezt le is videóztam:
Törléshttps://youtu.be/wPVEk2thQJ0
A videón látható lepke valószínűleg nemrég bújt ki a bábbőrből, mert akkor sem repült el, amikor a darázs a ráragadt szöszökkel volt elfoglalva. (Már régóta tervezem, hogy ezeket a megfigyeléseimet is feldolgozzam egy blogbejegyzésben.)
Ami a permetezést illeti, valószínűleg nem kerülhető el. Teljesen együtt érzek veled: én sem pusztítanám el a darazsakat, ha nem muszáj. Tavaly az én bokraimon is járőröztek, de korán reggel, amikor permeteztem, még nemigen voltak. Ne vedd tanácsnak, amit mondok, de én nem az ajánlott recept szerint (három hetente) permetezek, hanem akkor, amikor már látok hernyókat. Ez most inkább 4 hetenkénti permetezést jelent, de mindig megfogtam a kártevőket. Hozzáteszem, nálam még csak mostanában kezdtek megjelenni a Vespula darazsak. Gyér számban vannak, de ha annyi volna, mint tavaly, lehet, hogy várnék tovább is, hátha észrevehető mértékben gyérítik őket.
Neked is azt javaslom, jelentkezz be nálam ismerősnek a Facebookon:
https://www.facebook.com/NagySandor.EU
Üdv, Sándor
Kedves Sándor! Szeretném megkérdezni, hogy a tarrágás visszametszése - a leírtak szerint - mennyiben oldja meg a problémát, pontosabban marad-e elfogadható díszértéke és mennyi idő elteltével?..
VálaszTörlésÜdv. pyracantha
Kedves János! Időbe telt, míg előkapartam néhány képet, mely alapján magad válaszolhatsz a saját kérdésedre. Természetesen kommentárt is fűztem hozzá. Íme a link, mely egy Facebook bejegyzésre mutat. Nyugi, nem kell Facebookosnak lenned ahhoz, hogy megnézd a bejegyzést. De ha Facebookos vagy, akkor ott kényelmesebben folytathatjuk az eszmecserét, ha kell:
Törlés�� https://www.facebook.com/NaSaAlbum/posts/1504763066509816
TörlésKedves Sándor! Nem reméltem, hogy nagyobb "díszértékű" képeket tudsz küldeni, figyelembevéve a saját folyamatos észleléseimet is. Nem is az a 40-50 tő Buxusom aggaszt, hanem egy közkedvelt és sok helyütt hagyományos dísznövény rohamos pusztulásának, esetleg kiveszésének rémálma...Vajon van-e (lesz-e) szervezett védekezés a közparkokban, arborétumokban, temetőkben szinte biztosra vehető kártételek elhárítására?! Győr környéki vagyok, nem tudom, hogy tőlünk keletre vajon mekkora távolságra jutott el 2015-ben...De valamit tenni kéne! Jó lenne tudni, hogy a szervezett növényvédelem mennyire veszi komolyan ezt a problémát?
Üdv.! János
Május 4-én alapítottam egy "Buxus" nevű nyílt FB csoportot. Íme a linkje:
Törlés�� https://www.facebook.com/groups/837904706290170/
Olvasd el a célkitűzéseit. Akkor nem foglalkoztam toborzással, de most, hogy felvetetted ezt a kérdést, meghirdetem a buxushernyós bejegyzéseimben. Ha gondolod, csatlakozz, és meglátjuk, mire megyünk, ha többen leszünk.
Előbb fedeztem fel a sok darazsat a buxuson, minthogy tudtam volna, miért nyüzsögnek.Ők már tudták és tették a dolgukat, irtották a hernyókat. Sajnos kevés volt a tevékenységük és a permetezés is a decissel, de már tudom, hogy a permetezés is hatékony és a darázs is jól teszi a dolgát. Idén időben( már most) "lépek".
VálaszTörlésKedves Ferincz Gyuláné! Köszönöm a visszajelzésedet. Milyen darazsak voltak? Nem készült fénykép róluk? Javaslom, csatlakozz a Buxus nevű Facebook csoportunkhoz. Ott fel tudod tölteni, ha van fényképed. Üdv, Sándor.
TörlésÍme a link:
https://www.facebook.com/groups/buxus1/
Nagyon elvagyok keseredve van 35 bokor buxusom és ellepte a moly.Ma lepermeteztük decissel.nem tudom fog e velemit segiteni.Találtam egy zöld fekete csikos hernyót is.Szeretnék csatlekozni a csoporthoz,hogy tanácsokat kapjak.
VálaszTörlésLátom, közben már jelentkeztél is a csoportban :)
TörlésKedves Sándor !
VálaszTörlésTisztelettel gratulálok Önnek!
Tárgyi tudása,felkészültsége,alapossága és a képi segítsége komoly hivatástudatra utal. Az életszerű megközełítése,sajátos humora üdítő volt számomra!
Sok sikerélményt kívánok, szeretettel !
Kis Zsuzsi- egy puszpángvesztes sorstárs
Kedves Zsuzsi!
TörlésNagyon szépen köszönöm a jóindulatról árulkodó kedves szavakat.
Barátsággal,
Sándor
Nagyon szép és tartalmas írás!
VálaszTörlésA képek is aranyat érnek!
Köszönjük szépen!
Sajnos mi későn érkeztünk a gyönyörű 8 méter hosszú nyírott Puszpáng sövényünk megmentéséhez. Már hiába nyírtuk vissza. Nem hajtott ki idén.
Kedves Unknown!
TörlésKöszönöm a barátságos szavakat, és sajnálom, hogy nem sikerült megmenteni a sövényt. A buxus regenerációs képességét túlbecsültem. Volt egy nagy bokrom - csaknem fa - amit mindenképpen kivágtam volna, mert nemigen lehetett megközelíteni, és különösebb funkciója sem volt némi takaráson kívül, amit az adott esetben könnyen lehetett pótolni. De a regenerálódási képesség ellenőrzése végett nem vágtam tövig, hanem csak kb. 1 méterig a földtől. Három törzsű volt, és csak két törzsön hajtott ki. A kettő közül az egyik azóta (másfél éve) szintén visszaszáradt. Az utolsó még kapaszkodik az életbe, de csak akkora lombcsomó van rajta, mint egy futball labda.
Amikor tavaly vagy talán még tavaly elott olvastam a buxusok betegségérol Magyarországon, oruletem, hogy hozzánk Kassáig még nem terjedt el a betegség. Egyetlen nagyobb buxus bokrom van. Tavasszal szépen kizoldult, semmit nem vettem észre rajta. Tegnep kimentem a virágokat megnézni a virágos kertbe, akkor láttam, hogy a buxusom fele megbarnúlt,olyan mintha minden levél elszáradt volna. Az itt olvasott tanácsok alapján megpróbálom megmenteni, ha sikerul, ha nem kivágom és elégetem, nehogy elfertozzék azok a molyok esetleg más novényemet is. Sajnálom a novényt, mert már tobb éve nevelgetem, de egy bokor miatt nem áldozom fel a tobbi novényt. Igaz, hogy egy a kozelében levo tuja amely az élosovény részét képezi, hasonló hasonló betegség jeleit mutatja, nem tudom, hogy van e osszefuggés koztuk, de arról is lemetszem a száraz galyakat és elégetem. Koszonom Nagy Sándor úrnak a hasznos tanácsait.
VálaszTörlésTisztelt Névtelen! Köszönöm a kedves visszajelzését. Sajnos a tujával nálam is gondok vannak, amit gyakorlatilag nem tudok elhárítani. Egy biztos, hogy a puszpángmolyhoz semmi köze sincs ennek, mert a Cydalima perspectalis abszolút finnyás: ha nincs puszpáng, éhen hal. Nálam a tuják pusztlását bizonyos szúk és a boróka-tarkadíszbogár okozzák. Bármilyen hihetetlen, de ez a csinos kis kártevő védett rovar, pusztítása törvénybe ütköző, de még ha legális volna is, nehezen lehetne védekezni ellene. Van egy Flickr albumom róla. Igazából nem a bogarat kell keresni, mert azt én is csak egyszer láttam, akkor, amikor a fotót készítettem róla, hanem a jellegzetes ovális röpnyílásait a megkárosított fák törzsén. Egyes források szerint főleg a szárazság miatt sínylődő növényekbe megy bele. Tehát érdemes locsolni.
Törléshttps://www.flickr.com/photos/nagysandor/albums/72157647216364689
Nagyon köszönöm Nagy Sándor Úrnak a megosztott tudását, tapasztalatait a puszpángmollyal kapcsolatban. Bár hamarabb olvastam volna!
VálaszTörlésMa döbbentem rá, hogy megint komoly küzdelem előtt állok a szép kertem érdekében.
Pár éve a puszpáng szúnyog megjelenése sokkolt, de azt többnyire sikerült féken tartanom. Most itt az újabb gond. Tavasszal fedeztem föl a puszpáng sövényem egy részén a pókhálós részeket, s jóval később a hernyókat. Akkor úgy gondoltam csak egyszerű hernyók, így gyorsan lepermeteztem felszívódó permetszerrel. Akkor úgy tűnt, hogy el is pusztítottam a kártevőket, s bár sokára, de végül egészen helyrejött a sérült rész. Gondoltam ennyi. Most viszont egy másik, kisebb sövénysoron taroltak a hernyók. Amíg nem voltam itthon-1 hét- teljesen elszaporodtak, és gyakorlatilag teljesen lerágták a bokraimat. 5 bokorról lévén szó, a férjemmel neki láttunk leszedegetni a hernyókat, melyek szinte mind teljesen kifejlett egyedek voltak. Szörnyű volt, száznál is több hernyót vadásztunk le, meg bábokat is találtunk. S ki tudja még mennyi maradt rajta! Ma aztán lepermeteztem az egészet mospylannal. De még ekkor sem tudtam hogy mivel állok szemben.
Most hogy olvasom az Ön írásait, döbbenek rá, milyen komoly a helyzet. Ráadásul valószínűleg a hosszabb sövénysorom is fertőzött, mert némi jeleket látok rajta is, így azt is permeteztem. Nem vagyok a permetezés nagy mestere, ezért szeretném megkérdezni hogy mennyi idő múlva ismételjem meg a permetezést, és mivel, hogy hatásos legyen? Addig is mindenkinek ajánlom a puszpáng wolldüngerrel, vagy más, akár levéltrágyával való erősítését. Nekem talán ez segített a puszpángszúnyog elleni küzdelemben. Hátha most is segít.
Egyébként -az egyik hozzászólásra reagálva,- lehet valami összefüggés az árnyékos helyek és a hernyók elszaporodása között, mert nálam is árnyékos helyen van mindkét fertőzés.
Üdvözlettel.
Kedves Szőke Gabriella!
TörlésKöszönöm a részletes visszajelzést. Én mostanában Mospilannal permetezek (10-11 L vízhez egy 4 grammos tasaknyit adva), melyhez 2-3 mL Nonit nedvesítőt teszek. A Mospilan forgalmazója 7-10 nappal a permetezés után javasolja a permetezés megismétlését, "szükség esetén". Én sosem éreztem szükségesnek. Szerintem 3-4 hetente elég permetezni. Mivel a rajzás nagyon elhúzódik, 3-4 hét után egyre több lesz az új hernyó. Javaslom, hogy csatlakozzon a Buxus nevű FB csoporthoz. Most már 112 tagunk van, és több ember nemcsak több problémát jelent, hanem több tapasztalatot is.
Ha lehet, szeretném megtudni, melyik településen, pontosabban mikor tapasztalta először a hernyók károsítását.
Üdvözlettel,
Sándor
Ui.: Augusztus 4-én próbáltam válaszolni, de a blogspot valamiért nem engedte, ezért külön megjegyzésként írtam be, amit most törölni fogok, ha hagyja.
Kedves Sándor!
VálaszTörlésNagyon komoly felkészültséggel és kutatómunkával készült írását szeretném megköszönni!
Sajnos én későn azonosítottam a bajt, és még a mai napi újraolvasás -a nagyszerű képekkel (külön köszönet!)- döbbentett rá, hogy szinte az összes kártevőféle megjelent, pusztított/pusztítja a puszpángjainkat.
Sajnos túl későn nyírtam vissza őket, de még így is örülhetünk, Debrecenben nem sok buxus élte túl 2016-os évet...
Viszont, ha kell naponta leszedtem a károsodott leveleket és ágakat, talán ez is segíthet, hiszen most az időjárás nemigen enged permetezni...
Kedves Gabi!
TörlésKöszönöm a visszajelzést. Ha csak kevés buxusod van, akkor talán kézi munkával is kordában tudod tartani a hernyókat, de ahhoz nagy odafigyelés kell. A Buxus nevű Facebook csoportba most töltöttem fel egy pár képet arról, hogy hol tart az első generáció a fejlődésben nálam, és hogy szerintem mire lehet számítani:
https://www.facebook.com/groups/buxus1/permalink/1357247194355916/
Üdv,
Sándor