Mindentudó áttételkalkulátor

Új Flex applet az Asimov Tékában magyarázatokkal

Kép forrása: Bikemag

Dirk Feeken német és angol feliratozással készített appletje, amelyet itt most a figyelmetekbe ajánlok, Pintér András Pál jóvoltából került látókörömbe az idei tavasz második napján. Nyomban felajánlottam a szerzőnek a magyarítást, aki készségesnek mutatkozott. Sajnos a Flex projekt, amelyben az applet készült, korántsem annyira flexibilis, ahogy a név alapján elvárhatnánk, így a magyarítás nem sikerült. Készítettem viszont hozzá egy képernyőfelvételekkel illusztrált oldalt, mely ezen a linken található az oldalba integrált applettel együtt:

• nagysandor.eu/bicajos/DirkFeeken/calculator.html

Mit tud az applet?

Ahogy a címben jeleztem: mindent. Vagy majdnem. Vegyük először azt, hogy mit nem tud:

Christian & Belloni: Physlet Fizika

Magyarított weboldalak a Physlet® Physics 2E helyről

A Physlet® Physics 2E hely lényegében egy 810 animációs oldalt tartalmazó elektronikus tankönyv a fizika alapjairól. A következő kötetekre oszlik:

Mechanika • Folyadékok • Hullámok • Termodinamika • Elektromágnesesség • Áramkörök • Optika. 

Mi az a Physlet?

A Physlet a "Physical Java Applet" (fizikai Java applet) elnevezésből alkotott mozaikszó. A Physlet Wolfgang Christian zseniális invenciója: kicsi (de nagyszerű) Java programokról van szó, melyeket JavaScript hangol össze és paraméterez. Hogy mit tudnak a Physletek, azt megnézheti ezen a blogbejegyzésemen:

A biciklin mindig szembe fúj a szél...

A bicajos appletem ugyanis – a Schulphysik.hu többi appletjéhez hasonlóan  – szintén Physletekre épül.

Szóval Java... Nincs ezzel gond?

Nos, igen, a Javával gond van mostanában, de speciálisan a Physletek esetében a gondok – a Java jelenlegi, 7.51-es verziójában – elháríthatók. Legalábbis ami az én oldalaimon található Physleteket illeti. Hogy hogyan? Erről szól a következő blogbejegyzésem:

Hogyan vehető rá a Java 7.51 a Java appletek lejátszására? 

Érdemes elolvasni a fenti oldal alján az első megjegyzést, melyet magam írtam azoknak, akik

• nem frissítették még a Javájukat 7.51-re vagy
• nincs Java a gépükön.

És hosszú távon? Érdemes egyáltalán a Physletekkel foglalkozni?

Jó kérdés! A válasz attól függ, ki kérdezi.

• Ha Ön fizikatanár vagy fizikát tanul, akkor feltétlenül érdemes! Használja őket, amíg lehet!
  Használja ki a már magyarított oldalakat tanításra, ill. tanulásra. És nemcsak az animációk miatt. Christian & Belloni (és az a néhány oktató, aki "bedolgozott" a szerzőpárosnak) nagyon tud mások fejével gondolkodni. Magyarázataikban rávilágítanak azokra a jellemző fogalmi félreértésekre, amelyekkel tanítási gyakorlatuk során találkoztak. 
• Ha én kérdezem magamtól, hogy érdemes-e folytatnom a magyarítást, akkor bizonytalan vagyok.
  2013/2014 fordulóján nagy elánnal fogtam bele a magyarításba. Első lelkesedésemben, napi sok óra munkával, kb. két hónap alatt elkészültem 50+ weboldallal. Aztán tartottam egy kis szünetet, mert más projektjeim is vannak. Most, higgadtabb fejjel arra gondolok: jobb, ha visszafogom magam, mert visszajelzések híján azt sem tudom, használja-e valaki azt, ami megvan. Mert hiába tudom én, hogy jók, ha akkor veszik észre őket mások, amikor a Javának esetleg végképp befelhőzött, akkor értelmetlenül fecsérelem az energiámat a magyarítás folytatására.

Kérés a fizikát tanító vagy tanuló látogatóhoz

Ha úgy gondolja, hogy érdemes folytatnom a hely magyarítását, írja meg ezt a véleményét  a bejegyzés végén található üzenő mezőben. Örülnék, ha elárulná magáról, hogy tanárként vagy diákként ír-e, de nem kell azonosítania magát, és regisztrációra sincs szükség.

Mielőtt ezt megtenné, látogasson el erre az oldalamra, hogy érdemben tudjon dönteni ebben a kérdésben:

• nagysandor.eu/ChristianBelloni/

Ajánlott böngészők: Firefox  és Internet Explorer .

A Chrome  néha kiakad a Physletektől.

Tanulmányozza a már magyarított illusztrációkat, kezdve pl. ezzel az optikaival, mely az egyik szemem fénye:

• Az emberi szem (the applet of my eyes :)

Íme egy képernyőfelvétel az appletről:

Véleményét és fáradságát előre is köszönöm,

Nagy Sándor m&m

A bicikli áttételskálája

Új HTML5 szimuláció az Asimov Tékában

130 évvel ezelőtt, ha ránéztél két biciklire, rögtön láttad, melyikkel tudnál gyorsabban tekerni sík terepen. Természetesen azzal, amelyiknek nagyobb az első kereke. Feltéve persze, hogy elég hosszú a lábad, hogy elérd a pedálját!

1884-ben ugyanis még közvetlen elsőkerék-meghajtású Penny Farthing tetején feszítve "bicyclerezett" az, akinek telt rá: ahhoz hasonlóval, amit a balra látható gif animáció mutat. (Forrás: eclectech.) Ez az a kerékpártípus, melyet nálunk emberemlékezet óta velocipédként ismernek; de ugyanerre a masinára gondolt 1885-ben hazánkfia, Igali Szvetozár is, a «Cyclist's Touring Club» Consulja, amikor "rendes bicycli"-ről írt a Magyar Elektronikus Könyvtár által 2013-ban MEKwebesített könyvében:

Budapesttől Belgrádig veloczipéden Thomas Stevens az «Outing Illustrated Magazine» tudósítója társaságában.

Manapság egyáltalán nem nyilvánvaló első ránézésre, hogy az 1885-ben kitalált Rover "biztonsági" bicikli ükunokái mekkora kerekű velocipéddel/rendessel állnák a versenyt,

hiszen ez ma már nem csak és nem elsősorban a kerékmérettől függ, hanem leginkább attól, hogy mekkora a fogszámaránya annak az első és hátsó lánckerék-kombinációnak, melynek segítségével a lánc átadja a hajtókar forgatónyomatékát a meghajtott hátsó keréknek. A kiválasztott áttételtől függően íme három veloméret a lehetségesek közül,

A 26"-es velocipéd (ha lett volna ilyen), megfelelt volna egy olyan 26-os (tehát 26" = 660,4 mm kerékátmérőjű) MTB-nek, amelyiknél elöl-hátul egyforma lánckerék – pl. 32:32 vagy 22:22 – van beiktatva a lehetséges 3×9 = 27 vagy még több kombináció közül. Az 50"-es velocipéd (ami normális méretnek számított) kb. egy olyan MTB-nek felel meg, amelyen a 44:23 kombinációt választottad ki a sebességváltóval. Nem épp a leggyorsabb! Ami a 100"-est illeti, nyilván kitalálod, mért nem építettek ilyent sohasem. Ugyanakkor egy kommersz MTB 44:11-es fokozata vagy egy országúti gép 52:13-asa már gyorsabb ennél is.

de kisebbek, sőt nagyobbak is akadnak, köztük olyan, amelynek olyan pici a kereke, hogy leérne a pedál, amikor hajtod. Vedd észre, hogy a 100"-es már így is olyan nagy (lenne, mert természetesen sosem használtak ilyent), hogy Sultan Kösen, a legmagasabb élő ember sem érné el a pedálját a lábával.

Lényegében erről szól az Asimov Téka új interaktív appletje, melyet ezen a weboldalon találsz:

• http://nagysandor.eu/bicajos/AndrewDuncan/gearinchcalc.html

Mutatok egy képernyőfelvételt is az appletről és az értékbeviteli felületről. Amit éppen látsz, az az én MTB-m sebességskálája. Az ábra segítségével könnyen ellenőrizheted azt, amit a fenti ábra szövegében írtam. Az applettel ripsz-ropsz kirajzolhatod a saját biciklid áttételskáláját is "veloméret"-ben, azaz "ekvivalens velocipédkerék-átmérő"-értékben:

Ha a fenti grafikon megfelelőjét elkészíted a saját bringádra, akkor könnyebben átgondolhatod, hogyan célszerű váltani az egyes sebességfokozataid között. Ehhez sok mindent fontolóra kell venned, de az egyik szempont az, hogy igazából hány különböző fokozatod van, és melyek azok a fokozatok, amelyeket csak az első váltó használatával lehet elérni. Itt pl. az látszik, hogy elöl a középső lánckereket használva csak a három legkisebb és a két legnagyobb fokozat nem érhető el. A többi csak finomság, persze olyan finomság, amelyen egy helyezés múlhat egy versenyen. 

Nézd meg ezt a bejegyzést is, mert érdekelhet:

• Fantasztikus áttételkalkulátor fixihez!

Jó szórakozást!

A biciklin mindig szembe fúj a szél...

Interaktív Java applet a bicikli sebességét megszabó tényezőkről

Ha szoktál biciklizni, akkor nyilván volt már olyan érzésed, mintha szeles időben fárasztóbb lenne a bicajozás, mint szélcsendben. Eltekintve persze a ritka alkalmaktól, amikor végig hátszelet kapsz.

Ez az érzés lehet egyfajta "légy a levesben" dolog is: hiába volt finom a leves, utólag mégis inkább arra a boldogtalan légyre emlékezel, ami az utolsó kanálban bukkant fel a tányér aljáról.

Ugyanígy, szeles időben tekeregve is kapsz olykor hátszelet, de mégis inkább csak a demoralizáló szakaszok maradnak meg az emlékezetedben, amikor csüggedten tapostad a pedált a széllel szemben.

Szóval, nem is tudom...

Illetve nem tudtam mostanáig. E hónap elején azonban nekiláttam, hogy kiegészítsem egy korábban bütykölt biciklis szimulációmat a hátszél/ellenszél figyelembevételével, mert a légellenállás sebességfüggése alapján azt sejtettem, hogy objektív fizikai oka lehet ennek a közös érzésünknek.

Ha kíváncsi vagy az eredményre, nézd meg a szimulációs oldalamat az alábbi linken. Lehetőleg Internet Explorert vagy FireFoxot használj, mert a Chrome , úgy veszem észre, idegenkedik a biciklis témától, és nemtetszését olykor lefagyással fejezi ki:

• http://nagysandor.eu/physlet/applets/bicajos.html

Érdemes lesz később is visszatérned, mert azt tervezem, hogy az állóképességet/erőnlétet jellemző "stamina" paraméter megadását sebességkalibrációval próbálom majd megkönnyíteni számodra. Ez ugyanis csak tegnap jutott eszembe (és ki tudja, mi jut még az eszembe később :) . Ez a paraméter azért fontos, mert a segítségével kicsit testre szabhatod magadnak a szimulációt, hogy jobban azonosulj a fentebb látható animált biciklistával, amint a biatorbágyi Nyakas-kővel a háttérben Sóskút felé igyekszik, mondjuk ezen a túraútvonalon:

• Google térkép: http://goo.gl/maps/rUk5D

Mielőtt a sárgított linkre kattintanál, megmutatom, mit kellene látnod, ha minden rendben zajlott. Íme a Java applet, miután teljesen betöltődött:

A kis fehér téglalapok a számokkal olyan paraméterek alapértékét mutatják, amelyeket kedved szerint változtathatsz egyszerű átírással. Ha rákattintasz az "Indulhat a futam!" gombra, a szimuláció máris elindul a látható paraméterértékekkel a beállított futamidőig (ez most 200 s), ill. addig, amíg meg nem állítod a szimulációt az "Állj!" gombbal. Érdemes az egeret ráhúzni a gombokra, és a paraméterablakokra, mert felbukkanó magyarázatokkal láttam el őket. Ha lefuttattad a szimulációt, olyasmit fogsz látni, mint amit a következő ábra mutat.

Így fest a dolog, miután az alapértelmezésekkel lefutott a program. Az eredményből látszik, hogy egy Merckxx kaliberű biciklistára van beállítva, aki ezúttal 50,5 km/h végsebességet képes elérni vízszintes úton szélcsendben. Wolfgang Christian, aki a szimuláció motorjául szolgáló Physleteket megalkotta, zseniális lehetőséget ad arra, hogy "pillanatfelvételt" készíts akár menet közben is a grafikonok bármelyikéről: csak rá kell kattintanod a jobb egérgombbal arra, amelyikre akarsz. 

Itt például a sebességgrafikonra háromszor is rákattintottam: egyszer kicsivel 60 s előtt (balra fent), kétszer pedig a futamidő lejárta után (jobbra fent és lent középen). Ezek az "úszó" (azaz nem a böngésző által mutatott, hanem önálló) Java ablakok mindaddig a rendelkezésedre állnak (akárhányat készítettél is belőlük), ameddig be nem zárod őket vagy a böngészőnek azt az ablakát, amelyikben az applet futott. Átméretezhetők a sarkuknál fogva, hogy jobban lásd a részleteket (ez történt a jobb felsővel) , vagy "screenshotot" készíthetsz róluk, ahogy én tettem alul a középsővel, hogy a következő képecskét elkészítsem.

Ha esetleg kíváncsi vagy rá, hogyan készítettem ezt a képet, elárulom. Az ingyenes SnapShottal, amit innen lehet letölteni: http://snapshot.en.softonic.com/.