Fogas kérdés

Mire jó a fog?

Lássuk csak ... Rágunk vele ... Elharapjuk a cérnát, szotyit roppantunk, diót törünk vele ...
Esetleg sörnyitónak használjuk, ha nincs más, és nagyon kell az a sör.

Kivehetővel könnyű! A lenyűgöző részleteket lásd a Denture and Bottle Opener in one!
(Műfogsor és sörnyitó egyben) c. videóban.

Na igen, néha közelharcban is szerep jut a fognak, mint a macskáknál.
Lássuk, mire jó még a fog:

Jeladó

Az ember, a Homo sapiens, az amerikai töklámpamosolyhoz ínyestől csízeli elő a fogát. Olykor, önfeledt pillanatában, nevetve, ösztönösen villantja elő, átragasztva a jókedvet mindenkire, aki látja. Mint ők hárman itt, akik nagyon ismerősnek tűnnek nekem valahonnan:

Majd' megfagytak a jeges szélben, de ha nevetni kell, akkor muszáj nevetni.

Régen azt olvastam, hogy a majmoknál a fogak mutogatása az agresszió jele, de lehet, hogy ez csak sommás vélemény. Persze jelentheti azt is. Ahogy az embernél. Mi másra utalna a szólás, "kimutatja a foga fehérjét", ha nem erre? Ahogy ez a vicsorgó farkas mutatja. Ez lehet vajon eredetileg a farkasmosolygás?

Vicsorgó farkas a Wikimediából.

Amiről eszembe jut a holló meg a róka esete. Tudod, amikor a holló azt mondta a rókának, hogy cheese! Vagy fordítva volt? Nem is tudom. Elég az hozzá, hogy valamelyik mosolygott a végén. Talán a róka. Farkasul? Nem ez már rág valamit. Biztos a sajtot.

Ugyanakkor itt ez a videó, melyen Jane Goodall is megszólal, amitől hitelesnek látszik. Csimpánzok nevetnek rajta, nem majomvigyorral ugyan, de nekik is látszik a foguk. Csak egyetlen képet mutatok az elejéről, mert lassan töltődik be, de érdemes megnézni:

Egy filmkocka részlete a Chimps Have Good Laughs Too, Like People
(A csimpánzok jókat tudnak nevetni, ahogy mi is) c. videó elejéről. Érdemes megnézni!

Pajszer & emelő

Az ázsiai elefánt agyara (mely eredetileg felső metszőfog volna) többcélú eszköz. Eredetileg a fák kérgének lehántására szolgál, saját célú felhasználásra, magyarán megevés céljából. Indiában az agyar fatörzsek emelésére és cipelésére képesíti a munkaelefántokat. Szomorú dolog, de az efféle alantas munkák/mutatványok elvégzése az egyik záloga annak, hogy ezek az okos állatok egy darabig még helyet kapjanak a Földön.

Többfunkciós érzékelő

Ha azt hitted, hogy a hím narvál agyara (mely egyetlen bal oldali szemfog eredetileg) valamilyen szúróeszköz volna, afféle vívótőr, mellyel párbajozni szokott a többiekkel, akkor tévedsz. Pedig ezen a képen úgy néz ki, mintha vívnának éppen. A két párbajsegéd mintha a víz alatt nézné, nem rugdossák-e egymást az ellenfelek, ahogy a vízilabdázók szokták. De nem erről van szó.

Hím narválok összemérik az agyaraikat. Bocsánat: valójában kölcsönös fogtisztításról van szó.
"Ha megkaparod a fogamat, én is megkaparom a tiédet."  [Forrás: Wikimedia]

Az agyar érzékszerv. De nem csak fájdalom formájában képes érzékelni pl. a hideget és a meleget, mint a tiéd és az enyém, ha szuvas, hanem nyilván máshogy is, mert különben visítanának, hiszen az agyar hőmérőként is működik, ráadásul fagypont körüli hőmérsékleten. Méri továbbá az áramlási sebességet és a koncentrációgradienst is. Az utóbbiból meg tudja állapítani, merre olvad a jég. Kémiai szenzorként azért képes működni, mert a belső, idegekben gazdag részt vagy tízmillió pórus köti össze a külvilággal, melyeken át bejut a tengervíz is a sóval együtt.
Általában csak a hímeknek van agyaruk, az esetek 98%-ában csak egy, mely a bal felső szemfogból alakult ki. Üreges, balmenetes csavart formázó hegyes dolog, mely idővel 3 m hosszúra és 10 kg tömegűre is megnőhet. Érdekes, hogy a jobb agyar is balmenetes, ha egyáltalán kinő. A csavarosság okát csak találgatják, de feltételezik, hogy ez biztosítja azt, hogy az agyar egyenesen meredjen előre, ne pedig kajlán, ahogy az elefánté. Ez, amellett, hogy csúnyán nézne ki, nyilván növelné a közegellenállást, ami hátrány az úszásban. Megjegyzem, az állatnak nem kell nyitva tartania a száját az agyar miatt, mert az a felső ajkat átdöfve áll ki belőle. (Kényelmes dolog, ha fogat mos az ember :)
Az agyar rugalmas és hajlékony (30 cm "kilengése" is lehet bármely irányban), ami nyilván jó, mert nem törik el olyan könnyen.
Minthogy több foguk nincs is, a zsákmányukat (jeges tőkehal, grönlandi laposhal, tintahal és effélék) feltételezhetően beszippantással kapják el, miután a közelükbe férkőztek. Furcsának tűnhet, hogy ezt nem támasztja alá megfigyelés, de a szabadban túl hideg van a búvárkodáshoz, fogságban pedig egy sincs a 60-as évek óta, mert egy-kettőre elpusztul, ha befogják.

Jégcsákány

A rozmár agyara (felső szemfoga) egy méterre is megnő. Hogy viszonylag mégis kicsinek látszik, az csak azért van, mert a rozmár akkora, hogy csak na. Pontosabban a nagy hímek két tonnát is nyomhatnak. Az agyaruk verekedésen kívül praktikus célt is szolgál: azzal törik fel a jeget, és azzal kapaszkodnak fel a jégre. Ha a jég elég erős:

Sajnos, egyre kevesebb a jég, ahová ki tudnak mászni:

Sea Ice Melt Forces A Record 35,000 Pacific... by wochit

Csak a jobb kedv végett, mutatok egy kis rozmárt is:

Hoppá, ez tényleg kicsi. Az agyara nincs több 1/10 mm-nél. Úgy látszik, összekevertem a képeket. Nem baj. Akkor viszont egy szép példa a konvergenciára. Amit itt látsz, az egy fémeslégyféle lárvájáról készült elkektronmikroszkópos felvétel, kiszínezve. Ilyeneket nyüveket használnak a lárvaterápiában. [Courtesy of Scanning Electron Micrographs Of Insects And Other Arthropods, also on Facebook: Scanning Electron Microscopy of Arthropods and Other Organisms]

Fésű

Ezt hagytam utoljára, holott ez a hívságos alkalmazás hökkentett meg annyira, hogy egyáltalán eszembe jusson ennek a bejegyzésnek a gondolata. A fogfésű, mely a makiféléknél (Lemuridae), mókuscickányoknál (Scandentia), bőrszárnyúaknál (Dermoptera) és még egy-két emlősnél fordul elő, előremeredő fogakból áll, mely a szőrzet ápolására szolgál.
"Mekkora áldozat ez a hiúság oltárán!" – gondolod most magadban. És igazad is van. Vagy igazad lenne, ha tényleg csak arra lenne jó. Mert pl. az indri (Indri indri) ezzel vési ki a magját kedvenc gyümölcsének, melynek külseje jó kemény.

A gyűrűsfarkú maki (Lemur catta) alsó fogazata. A középső hat fog (két szemfog és négy metsző) alkotja a fogfésűt. [Source: Wikimedia]

Másrészt az ember is hajlamos feláldozni a fogát a szépség kedvéért. Vagy a szépségért is. Az alábbi kép mellé írt szöveg szerint ugyanis ennek a közép-afrikai kisfiúnak nemcsak azért vannak kihegyezve a fogai, hogy szebb legyen, hanem azért is, hogy könnyebben el tudja rágni a húst.

[Source: http://www.traveleroverseas.com/stories/jungle-that-speak/
by Alissa Everett, Traveler Overseas Journalist & Photographer]

Linkek

• Explorer of the Week: Martin Nweeia (a cikk a narvál agyarával áll kapcsolatban (állkapcsolatban :), egy fogász kutatásairól szól, 4 perces videóval a narválról)
• Narwhal (az angol Wikipedia cikke a narválról, de magyar cikk is van)
• Vestigial Tooth Anatomy and Tusk Nomenclature for Monodon Monoceros (tudományos cikk a narvál agyaráról egy fogorvostól és csapatától, mely sok mindent megagyaráz :)
• Narwhal - Arctic Animals (ez talán a leginformatívabb cikk a narválról, amit találtam)
• Walrus (rozmárról szóló cikk az angol Wikipediában)
• Toothcomb (a fogfésűről szóló cikk az angol Wikipediában)
• Lemur/Dentition (alcím az angol Wikipedia egyik cikkében a lemúrok fogazatáról.