Én így csinálom...
Eljött az ősz, eljött a lombgyűjtés, a lomb komposztálásának és az érett komposzt szétterítésének ideje. Legalábbis az én kertemben. De remélem, nem kapkodtad el a dolgot, és számodra is maradt még hasonló teendő, mert a mai kényszerszünetet arra használom fel, hogy a következő néhány bejegyzésben beavassalak néhány olyan trükkömbe, amelyekre az elmúlt évtizedek során jöttem rá.A bejegyzések közös mottója: én így csinálom – mert számomra így a könnyű, így a jó.
Ha nagy a kerted, sok a lehulló levél és a levágott fű, és utálsz úgy gondolni ezekre, mint olyan zöldhulladéktömegre, amelytől minél előbb meg kell szabadulnod, és nincs pénzed arra, hogy másokat dolgoztass magad helyett, vagy azért nem fogadsz fel mást, mert úgy gondolkodsz, ahogy én:
"Ha jogot formálok arra, hogy Földanya egy területét passzióból a magaménak tekintsem, akkor illendő, hogy azt magam gondozzam, hogy olyanná alakítsam természetes állapotából, amilyennek én szeretném!"akkor javaslom, olvasd el amiket írok, mert arra semmi szükség, hogy a munka fárasztóbb legyen a kelleténél, márpedig nem feltétlenül áll az a tétel, hogy egy munkát (mindenkinek) úgy a legkönnyebb elvégezni, ahogy mások csinálják.
És persze az én receptemnél is jobb lehet a Tied.
Hegymászóheveder új funkcióval
Talicskázás elengedett kormánnyal
Ezt a mutatványt kb. negyed évszázada használom a talicskázás megkönnyítésére. Néha még az utcán is akadt talicskás cipelni valóm (elég sok bontott mészkövet és sziklát vittem haza innen-onnan, amit talicskába rakni könnyebb, mint kézikocsiba – egyszer majd megmutatom a trükkjét, hátha nem ismered), és néha lazán kezet nyújtottam egy-egy ismerősnek, élvezve a meglepetést az arcán, amikor egy pillanatig azt hitte, hogy fél kézzel is meg tudom tartani a teli talicskát.
A mellhevedert 1983-ban készítettem magamnak hegymászáshoz abból az anyagból, amelyet az autók biztonsági hevederéhez árultak akkoriban. (Még alapfokú oklevelem is van hegymászásból, mely arra képesít, hogy kávét és frissítőket vigyek fel a sziklafalra a nagyok után, ha azok megszomjaznak :)
A heveder
 |
| Környezetrajz. A két rekeszből álló komposztáló (jobbra a háttérben) a kert/udvar leghátsó zugában van, azon a ponton, amely egyes feng-shui-szakértők (értsd: a feleségem) szerint a birtok "gazdagság" centrumát képezi, ami részben megmagyarázza márkás és exkluzív öltözékemet. A komposztot ugyanolyan szárazon rakott kőfalszakaszok határolják, amilyent hátul látsz. Azokat a köveket is talicskával hurcolásztam körbe az udvaron, aszerint, hogy hol volt szükség rájuk. Balra lent egy tuskó látszik, mely egyike azoknak, amelyeken körülüljük a tüzet, ha éppen tüzelünk. A tuskón belül fekete lóhangyák laknak, amelyek gyakori látogatói a komposzthalomnak, mert mi ételmaradékot is vetünk rá, amit állítólag nem volna szabad, de mi ezzel nem törődünk. Köszönöm a figyelmedet. |
Hogy valami használhatót is mondjak: a két akasztó 7 milliméteres hegymászózsinórból van. A hossza úgy van beállítva, hogy ne kelljen behajtanom a karomat, ha arra akarom áttenni a súlyt a vállamról. Így lényegében a markolásommal szabályzom, hogy a kezemet csak manőverezésre használom-e, vagy könnyítem a vállamra nehezedő terhet, vagy teljesen leveszem róla.
Videó (csak 18 s, ennyit simán ki lehet bírni)
Jön!
Nem feltétlenül az alábbi sorrendben és bontásban
- Lombszedés PP gereblyével és hólapáttal
- Szénaszedés PP gereblyével
- Szecskázás fűnyíróval (azt, hogy az igazi szecskázót hogy használom, ha használom, meg sem merem mutatni)
- Komposzt kijuttatása a gyepre 3 gereblye, 1 vaslapát és 1 talicska segítségével
- A buxushernyó saga (szaga, szagának?) folytatása
- BeetleJuice és poloskaszörp (a Jarral jól megjárja a poloska)
- Kapuoszlopburkolás helyett kapuszlopfestés
