Pszt! Tojik a pók!

Az alábbi felvételt egy elöregedett csavarfűz elhalt kéregdarabjának belső oldaláról készítettem (2014.05.23.). Egy pókanya látszik rajta a „fészkén” elterpeszkedve. Nem éppen madárpóknyi, ahogy esetleg gondolnád: a testhossza mindössze 6,7 mm (ami a kategóriájában kb. felér egy pankrátorral), és a 2. lábpár két vége közt mért távolság is csak 25 mm. A tojások narancsszínben derengenek át a fészek szövedékén.

A kéreg belső oldalának részlete a pókkal. Lentebb mutatok egy részletdúsabb felvételt is, mely a Flickrről töltődik le, és teljes képernyős nézete is van.

Látványos örvénygyűrűk

Az alább beágyazott „Extraordinary Toroidal Vortices” című YouTube videó különleges és látványos példákat mutat olyan örvénygyűrűkre, melyeket delfinek, belugák (fehér delfinek), hosszúszárnyú bálnák, vulkánok, hidrogénbombák és emberek produkálnak. Szerepel benne továbbá egy "Nassim Haramein's Dual Toroid" (Nassim Haramein kettős toroidja) című animáció is közvetlenül a Cár-bombáról szóló rész előtt. Ez nem tudom, mért került a videóba. (NH áltudós és álfizikus csodaguruféle.)

Akit a látványon kívül érdekel a dolog fizikája is, alább talál egy kis háttér-információt is az eredeti oldal angol szövege és egyéb források alapján

Gyepzselé - barna kocsonyakupacok a gyepben eső után

Néhány éve vettem észre először nedves időszakokban, hogy kertünk egyes részein zöldesen áttetsző, csokipudinghoz vagy zseléhez hasonló dolgok jelennek meg a kikopott gyeprészeken és a ritkán használt járólapokon. Minthogy az effajta gyepzselé vagy gyepkocsonya megjelenése, noha amorfabb, némileg emlékeztetett egy nyirkos, barna csészegombára, az olykor tenyérnyi telepeket valamilyen primitív gombának könyveltem el magamban.

A "Nostoc commune cianobaktérium-telepek" című
Flickr-albumomban további képeket is találsz a fajról.

A gyepzselé nyomában

Régóta terveztem, hogy utánajárok az interneten, milyen gomba lehet ez a kocsonyás dolog, csak mindig megfeledkeztem róla. A minap épp a digitális felvételeimet rendezgettem, amikor a mellékelt képek arra késztettek, hogy beüssem a Gugliba: „jelly-like fungus in lawn”. Néhány lépés után kiderült, hogy nem gombáról van szó, hanem a Nostoc commune nevű kozmopolita cianobaktériumról. Mivel magyar internetes irodalma gyakorlatilag nincs ennek a lénynek, gondoltam, készítek egy kis összegzést másoknak is. Az internetes forrásaimat a bejegyzés végén adom meg.

Állati történetek a TED-en

Négy olyan állati (jó) TED előadást ajánlok ezen az oldalon, melynek magyarításához 2014 első harmadában fordítóként vagy lektorként járultam hozzá. Van köztük humoros, van köztük hátborzongató, de unalmas egy sincs. Ha tetszett valamelyik, látogasd meg a videóválogatásom ezen a helyen: http://nagysandor.eu/TED/, ill. a közreműködéseimet a TED listáján: http://www.ted.com/profiles/1551186/translations. Javaslom, hogy a TED videóihoz ne Internet Explorert használj!

1. Ed Yong: Öngyilkos tücskök, zombi csótányok és más parazitamesék

Összefoglaló: Mi, emberek, büszkék vagyunk szabad akaratunkra és függetlenségünkre. Ám elképzelhető, hogy létezik egy láthatatlan és sötét hatás, mely elkerüli figyelmünket. Lebilincselő, szórakoztató és felrázó előadásában Ed Yong, tudományos újságíró, elmagyarázza nekünk, hogyan finomították tökéletesre a paraziták a manipuláció művészetét. Lehet, hogy mi magunk is befolyás alatt állunk? Több mint valószínű. (Tárgyszavak: Artemia csiga csótány ékes ősdarázs galandféreg húrféreg macska métely parazita sórák Toxo zombi. Megjelent: 2014.05.11.)

A három állatnak köze van egymáshoz.
Hogy mi, az kiderül a fenti videóból!

Kefirkészítés olcsón, tisztán, házilag? Lehetetlen!

Vagy mégsem?

A kefir kiváló ital! (szimbolikus kép)

Sokat gondolkodtam azon mostanában, hogy ha Spoóroloós János lennék (márpedig aki ismer, tudja, hogy Sándor a nevem), hogyan készítenék magamnak kefirt olcsón, egyszerűen, házilag, ha értékes időmből tudnék szakítani, mondjuk 3 percet a gyártásra. Az alábbi gondolatkísérlet receptjét – értelemszerű változtatással – Pilsner Urquell, hagymás zsíros kenyér vagy tejbegríz előállítására is lehet alkalmazni. Azért említem ezeket, mert a Milli-féle kaukázusi kefiren kívül ezek azok az ételféleségek, amelyeket életem bizonyos szakaszaiban annyira szerettem, hogy képtelen voltam őket megunni. (Az „ételféleség” kifejezést egy harminc év előtti és ötven feletti, harcias Izabella utcai házmesterasszonytól parafráztam el; a „parafráz” igét pedig most találtam ki, mert szeretem a szavaimat jól megválogatni.)

Arra gondoltam, hogy először megadom a receptet, aztán írok valamit arról is, hogy mért gondolom úgy, ahogy. Ez már egy ilyen tanári izé nálam. Nyugdíjas docenseknél gyakori.

A kefirkészítés algoritmusa

1. Végy egy raklap agyonpasztőrözött, agyonhomogénezett tartós tejet a legolcsóbb fajtából.
• Ez gyakorlatilag mindig 1,5% zsírtartalmú tejet jelent valamelyik Visegrádi országból – tehát baráti tejet, Baráti Áron. (Ki is az?)
2. Végy egy kupakkal lezárható élőflórás kefirt, ahol és amikor a legolcsóbb.
• De csak ha szereted, mert különben még így is pénzkidobás. 
3. Edd meg a kefirt, vagy etesd meg valakivel. 
• Ne a dobozból idd meg, hanem pohárból, kiöntve a doboz teljes tartalmát.
• Ne csurgasd ki teljesen a dobozt, hogy maradjon benne „oltóanyag”.
4. A kiürült dobozt haladéktalanul töltsd meg tejjel (lásd az 1. pontot). 
• Ne használj tölcsért, és egyenesen a tejes dobozból öntsd a tejet, a mosogató felett. Így nem kerülnek „idegen” bacik és gombák a tejbe, és nem csurgatod le a tejet a konyha perzsaszőnyegére.
5. Csavard vissza a kefires doboz kupakját, öblítsd le vízzel a külsejét, és töröld szárazra.
6. Húzz egy strigulát a kefires doboz oldalára alkoholos filccel. 
• Ez talán a legfontosabb lépés. Ha kihagynám, nem nevezhetném ezt az algoritmust a képzeletbeli kefirgyártás tízparancsolatának. 
• Másrészt meg fogod látni, hogy idővel gyarapodni fognak a strigulák némelyik dobozon. (Nem viccelek: ez benne van az algoritmusban.) Ha nyitsz egy „Újrahasznosítási eredményeim” c. naplót, minden 10 strigula után beírhatsz magadnak egy piros csillagot, hogy aztán eldicsekedj vele barátaidnak. De ne csalj, mert ellenőrizni fogom!
7. Rázd össze a megtöltött doboz tartalmát, és rakd félre valahová a konyhában. 
• Hagyd szobahőmérsékleten: ne tedd túl meleg helyre (tűző napra, fűtőtestre), de persze a hűtőbe se.  20-24°C-nál szerintem 24 óra elég. Gondolom, nyáron fél nap is megteszi.
8. Időnként (mondjuk fél naponta, vagy reggel és este) rázd össze, kóstold meg, és ha jó már, lásd a 3. pontot,
• vagy tedd be a hűtőbe, amíg el nem fogyasztod.
• Ha nem elég savanyú még, vissza a 7. ponthoz.
9. Ha a doboz alul savót ereszt már, vagy az íze már nem az „igazi”, akkor vissza a 2. ponthoz.
•  Ez több strigula esetében előbb-utóbb várható.
10. Ha fogytán a tej, vissza az 1. ponthoz.

Mért csinálnám úgy a helyemben, ahogy leírtam?

Természetesen azért, mert olcsó, pofonegyszerű, tiszta, pepecselésmentes, és megfelel az újrahasznosítás elvének. Na és persze az sem mellékes, hogy működik a dolog. Legalábbis ez a munkahipotézisem. (Persze, elvileg elképzelhető az is, hogy ki is próbáltam már, csak nem árulom el.)

Maláta, víz és komló – a Pilsner Urquell fő összetevői. (Szimbolikus kép)

Mért habzik el a sör a "szájon vágott" üvegből?

Minden, amit egy sörivónak a felületi feszültségről tudnia kell

Ha igaz, ilyen minirobbanások tömege
teszi ki a látványos sörejekciót az
üvegből (a GIF forrása)  

Sörivók generációi adják tovább az újoncok elképesztését szolgáló bennfentes hagyományt, mely abból áll, hogy az öreg róka rácsapja üvege talpát a zöldfülű cimbora frissen kinyitott üvegének szájára, és nyomban félreugrik, hogy a kihabzó sör ne menjen rá a nadrágjára.

Sokan ismerik ezt a trükköt, de csak kevesen értik az okát. Michael Moyer, a Scientific American egyik instant okostojása mindent elmagyaráz. (Aztán jövök én. Aztán a többiek. Ha hagyod :)

A videófordítás apropója: Erdőtakarítás Törökbálinton (2014.04.12.). A jutalomsörök közül kettő az alábbi videón bemutatott módon végezte.

2 perces videó — Instant Egghead #66

Magyarítás NagySandor.EU

Most én jövök egy pici okostojáskodással (de csak, ha hagyod :)

Zombi a szomszédban? Ne már!

Hogyan válnak az állatok zombivá? És mi?

Az alábbi videó hivatalos összefoglalója:

Horrorfilmbe illő dolog, de tény, hogy sok állat kerül zombiszerű állapotba azáltal, hogy parazitáik átveszik az uralmat felettük. És mi a helyzet az emberrel? Katherine Harmon, a Scientific American szerkesztője, hátborzongató oldaláról mutatja meg nekünk a Természetet...

Elgondolkodtató kérdés:

Lehet, hogy a macska evolúciós hasznot húz abból, hogy a gazdáját megfartőzi a Toxoplasma gondii nevű egysejtű petéivel? (Lásd lentebb annak a hasznát, hogy az egerek kapják el a fertőzést.)

Önmegnyugtatás:

Szerintem én még nem kaptam el a kórt, és a macskák tudják ezt, mert menekülnek előlem. De mindent megtesznek azért, hogy ez ne így legyen. Szerintem titokban kifigyelték, hogy a fák alól felszedett gyümölcsöt mosatlanul tömöm a számba. És most taposóaknákat helyeznek el a kertben, fűvel álcázva...

Most pedig jöjjön a Scientific American 2 perces videója: