 |
| A kéreg belső oldalának részlete a pókkal. Lentebb mutatok egy részletdúsabb felvételt is, mely a Flickrről töltődik le, és teljes képernyős nézete is van. |
A pók meg sem mozdult, amikor unokaöcsém, Dani – váratlan késztetésnek engedve – lekapta a kérget a fáról, és később sem, amikor vadul fényképezni kezdte, sőt akkor sem, amikor kérget – óvatosan, a kezemben tartva – hazavittem, hogy magam is készítsek róla felvételeket. A pók kitartását és pózát akkor úgy értelmeztem, hogy a tojásait védelmezi a testével. Utólag ezt elsietett következtetésnek vélem (amellett antropomorf bugyutaságnak is, amit kissé röstellek :).
A fényképezéssel végezvén, félretettem a kérget egy biztos helyre az udvaron azzal a szándékkal, hogy naponta megnézem majd, de megfeledkeztem róla. Amikor végre mégis eszembe jutott, a pókmama már nem volt ott, illetve volt ott egy jelentéktelen pókocska kb. 2-3 cm-re egy fátyolszerű hálóban, amelyik talán a pókanyó lehetett, de nem mutatkozott be, hanem sietve távozott. Elhamarkodottan arra gondoltam, hogy nyilván kikeltek a pókfiókák, és akkor az sem merült fel bennem, hogy az összehúzott lábú, jelentéktelen pókban talán a mamát tisztelhetem. Csak két héttel később (2014.06.07.) vettem elő megint a kérget, hogy lefényképezzem az „üres” pókfészket.
Az alábbi GIF két képkockáját úgy igyekeztem nagyítani, orientálni és pozicionálni, hogy mindkét kép kb. ugyanazt a részletét mutassa a kéreg belsejének, és ugyanabban az állásban. Az egyik kocka a pókkal együtt mutatja a fészket a „felfedezés” napján (2014.05.23.), a másik a fenti kép részlete (2014.06.10.). Nem lett tökéletes az összeigazítás, mert a látószögek kicsit eltérnek, de arra jó, hogy a változást érzékeltesse. A különbség elárulja, hogy a nőstény pók később még dolgozott a fészkén, tehát talán csak azért nem tágított, mert dolga volt vele.
Három héttel a pók „felfedezése” után (2014.06.15.) a fészket felnyílva találtam.
 |
| Figyelj meg két részletet a fenti képen, mert később még visszautalok rá. Az egyik a fészket fedő fátyol, mely a szálakon keresztül összeköttetésben van a jobb oldalon látszó finom hálóval, melyben azt a pókot (a vélhető pókmamát) láttam, amelyik meglógott. A másik a fényes, fekete, cseppszerű valami a fészek alsó részén, kicsivel a fátyol széle alatt. |
 |
| Ha jobban megfigyeled az „üres” fészket, láthatod, hogy a tojások még mindig ott vannak. Nyilván csak a sűrűbb selyemfátyol takarása miatt nem vettem észre őket eredetileg. Úgy tűnik, mintha még a számuk is gyarapodott volna. Látszik az is, hogy a selyemszálakat rögzítő pontok száma is megszaporodott, vagyis a pókmama még dolgozott a fészken egy kicsit. |
Három héttel a pók „felfedezése” után (2014.06.15.) a fészket felnyílva találtam.
Mutatok két részletet kinagyítva is.
 |
| A középső részleten az egyik pete – vagy inkább az egyik összehúzódzkodott pókcsemete – előkeveredett a fészekből. Napokon át ebben a pózban látszott: feltehetően elpusztult. |
 |
| A kép jobb oldali részletét kivilágosítottam és kontrasztosabbá tettem. Így jobban látszik, hogy a fekete fényes csepp lábakat növesztett és odébbállt a korábbi helyéről (lásd a GIF-et fentebb). A kinézete alapján egy kis atka lehet, mely a hálón éldegél. Talán egy élősködő, mely arra vár, hogy egy rovar nyakába varrja magát. (Poloskákon stb. nagyon sokszor fedeztem fel atkát a felvételeimen: igaz, pirosat, nem feketét. Ezeket most már szabad szemmel is kiszúrom, ha elég erős a fény. ) Utólag megnéztem az üres fészekről készített többi felvételemet is: az atka lábai nem látszanak egyik képen sem, de az, hogy a dinnyemag alakú dolog forgolódik, egyértelmű. |
Az utóbbi időben annyi fényképet készítettem és elemezgettem a fakéregről, hogy azt hiszem, kezdem megérteni ezt az egész pókos dolgot. A felfedezett pókmama nem a fészkét védte, hanem a fészeképítés (és talán a petézés) folyamatában volt. Később védte ugyan a fészkét, de nem a testével, ahogy az ember a maga fajtája alapján kivetíti, hanem a közelből, a fátyol rezgésein keresztül igyekszik érzékelni más ízeltlábúakat, amelyek esetleg veszélyt jelentenek az ivadékok számára. Talán ez a kis atka sem bóklászhatott volna napokon át a fészken, ha a mama a helyén marad.
Persze az is lehet, hogy az a kis pók nem a mama volt, és csak arra várt, hogy a pókfiókák kikeljenek, mert sportszerű vadász volt, akit a mozgó zsákmány izgat, nem a mozdulatlan tojások.
Pókvadászat a Világhálón
A pók színe és mintázata nem túl feltűnő ugyan, de úgy gondoltam, a testfelépítése és a fészek elég jellegzetes ahhoz, hogy érdemes legyen keresgélni hasonló képek után a világhálón, hátha megtudom, miféle pók ez.
A találatok futópókra – egy Philodromidára – utalnak
Többszöri nekifutásra sikerült levadászni az alábbi felvételeket az internetről. A találatokat időrendben mutatom, mert az első segített ráakadni az összes többire is ezen az oldalon.
#1 Philodromus praelustris
Az alábbi felvételeken mutatott faj neve (a szerző, Tom Murray, szerint) Philodromus praelustris, mely nagyon hasonló az „én pókomhoz”. Angolul a Philodromidae nemzetséget (vagyis a Philodromidákat) „running crab spiders”-nek hívják. A „running” futót jelent, a „crab spider” (szó szerint: tarisznyarákpók) pedig karolópókot. A magyar nemzetségnév az Urania szerint (l. lentebb) egyszerűen csak futópókok, ahogy a német is csak „Laufspinnen”.
 |
| Egy 6,5 mm-es nőstény az USA Massachusetts államából. Ennek fekete színű hosszú sertéi vannak, nem fehérek. Courtesy of © Tom Murray, http://www.pbase.com/tmurray74/arachnids_arachnida |
 |
| Amennyire emlékszem, a meglógott pók is ilyen szerencsétlenül nézett ki, mint ez. Courtesy of © Tom Murray, http://www.pbase.com/tmurray74/arachnids_arachnida |
 |
| Szemesnek áll a világ. A közmondás nyilvánvalóan a pókoktól származik. Courtesy of © Tom Murray, http://www.pbase.com/tmurray74/arachnids_arachnida |
#2 Philodromus cespitum
Az alábbi kép a német Wikipediából származik, és a Philodromus cespitum nőstényéről készült. A leírás (4-7 mm-es testhossz) illik arra a pókra, melyet Danival találtunk, de az utóbbi szőrösebb (nem Dani, bár ő is, hanem a pók), a hosszú sörtéi pedig fehérek, nem pedig feketék, mint ezé (vagy akár Danié: https://www.facebook.com/csorba.daniel). A szócikk szerint Közép-Európában számos hasonló faj él, melyeket csak mikroszkóppal lehet megkülönböztetni egymástól. Valószínű tehát, hogy egy nagyobb közép-európai Philodromus faj termetesebb példányát sikerült lefényképeznem a fészkén.
 |
| Egy nőstény futópók felvétele. |
#3 Egy Philodromus faj fészke
 |
| A pókfészek egy fenyőfa kérgén látható ezen az amerikai felvételen. Courtesy of © John R. Maxwell, http://bugguide.net/node/view/674300 |
 |
| A fészken vágott nyíláson át jól látszanak a póktojások. Courtesy of © John R. Maxwell, http://bugguide.net/node/view/674300 |
 |
| Úgy látszik, hogy a kikelt pókok távozás előtt már vedlettek egyszer. Courtesy of © John R. Maxwell, http://bugguide.net/node/view/674300 |
Ezek a felvételek megerősítik azt a feltételezésemet, hogy csakugyan egy a Philodromus nembe tartozó futópókról van szó.
Pókügyi tudatlanságomat mutatja, hogy először valamilyen farkaspókra tippeltem a szőrösség okán, arra gondolva, hogy talán van olyan faj közöttük, amelyik nem cipeli magával a tojásait, vagy esetleg a kokonja (a tojásait tartalmazó selyemgubó) úgy készül, hogy először lapos fészket készít, majd azt göngyöli össze kerekre. Az utóbbi végül nem is bizonyult akkora ostobaságnak, de a dizájn mégis más.
Farkaspók kizárva
Az interneten többféle pókfészekdizájnt találtam. Az egyiket, a farkaspókok gömb alakú kokonját te is láthattad már, legfeljebb nem vetted észre. Azokról az apró, szürkés-barnás pókokról beszélek, amelyek nyáron összevissza rohangálnak a kiszáradt fűben és az avaron a lábad alatt. Ha közelebb hajoltál, akkor esetleg feltűnt, hogy némelyiknek nagy gömb alakú potroha van. Esetleg azt is észrevehetted, hogy az a nagy gömb nem is a pók potroha, hanem valami, amit a potroha alatt cipel. Nos, az a valami a nőstény kokonja volt, a petékkel.
Elképzelhető, hogy olyan nőstényt is láttál, amelyiknek az ivadékai már kikeltek. Ezek ugyanis egy darabig vitetik még magukat az anyjukkal. Ahogy ezen a képen is:
 |
| Ezt a nőstény farkaspókot egy avarral borított erdei ösvényen kaptam le pár napja. A pók potrohát borító kusza szövedékben a kikelt pókocskák lábait ismerheted fel. Figyeld meg az anyapók lábait. Eléggé hasonlítanak az „én pókom” lábaihoz. Ezért is gyanakodtam először arra, hogy valamilyen „otthonülő” típusú farkaspókról lehet szó. Most már (úgy) tudom, hogy olyan nem létezik. |
Tojik a farkaspók – az ARKIVE szenzációs videója
Az alábbi képre kattintva elindul egy szenzációs videó, mely egy farkaspókot mutat a kokon elkészítése közben. Ha azt hitted eddig (ahogy én :), hogy a póktojás a mama „fenekéből”, azaz a potroh csúcsából jön ki, az nagyot fog csodálkozni. Ámbár az is igaz, hogy a tyúk sem a püspökfalatjával tojik. Másrészt a tyúk nem zacskóval együtt nyomja ki a tojásait tucatjával, hanem szépen, komótosan, egyesével.
Amit látni fogsz, az egy 4 videóból álló sorozat 3. része. Szerintem érdemes megnézni a többit is.
Pókvadászat a könyvespolcon
Utólag rábukkantam a Philodromidae (futópókok) nemzetségre az Urania Állatvilág Alsóbbrendű állatok c. kötetében is (462. oldal). Például a 339. oldalon található fekete-fehér kép igen hasonló jószágot mutat, mint amit én fotóztam:
A 74-es színes képen látható Philodromus margaritaceus is hasonló habitusú, bár a háttérből nehéz kivenni a körvonalait. A Philodromus – a 40+ éve kiadott Urania szerint – egyike annak a 35 nemnek, melybe kb. 400 futópókfajt sorolnak be világszerte. Nálunk ezek közül 3 nem – köztük a Philodromus – fordul elő, összesen kb. 25 fajjal. Ha úgy van, mint Hollandiában, akkor ezek többsége Philodromus faj lehet, ahogy az „enyém” is.
Források
http://bugguide.net/node/view/46255http://bugguide.net/node/view/674300
http://en.wikipedia.org/wiki/Philodromidae
http://de.wikipedia.org/wiki/Laufspinnen
Wolfgang Crome et al (1971): Urania Állatvilág: Alsóbbrendű állatok – Gondolat Kiadó, Budapest
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése