Puszpángmolyinvázió 3 – Második hullám?

Nem gondoltam volna, hogy ilyen hirtelen folytatásra szánom magam.
Nos, márciusban többször is körülnéztem Törökbálinton, hogy mi a helyzet buxushernyó ügyében. Készítettem néhány felvételt, s ezeket  – néhány megjegyzéssel együtt – feltettem ebbe a Flickr albumba:

Törökbálinti képek a puszpángmolyinvázió után

Ezek közül kiragadok néhányat a kommentárjaimmal együtt, hogy kényelmesen elolvashasd, ha akarod.

A régi temető buxusai

A kertészek 2015 február/március fordulóján visszavágták a buxusok egy részét, másokat nem bántottak, mert a vékony gallyakban is volt még élet, amiről március 3-án meggyőződtem.

Visszavágott buxusok a régi temetőben

Érintetlenül hagyott és visszavágott buxus
a régi temető szérűskerti részében

• A visszavágott bokrok egyelőre siralmas látványt nyújtanak, de elképzelhető, hogy megmaradnak, ha az alvórügyekből kipattanó új hajtásokat megóvják a kertészek a puszpángmolyoktól. Erre van még idő, mert a máshol áttelelt kis hernyókból még ki kell fejlődniük a lepkéknek, s azoknak rá kell petézniük az új (ma még nem létező) hajtásokra.
• A visszavágatlan bokrokon azonban a régi, el nem pusztult levelekkel együtt kis hernyók is átteleltek – erről a helyszínen megbizonyosodtam március végén. A kis hernyók hamarosan megtalálják a már kibomló új hajtásokat, ha nem lépnek időben a kertészek.

Buxusok a város egyéb részein

Fogas kérdés

Mire jó a fog?

Lássuk csak ... Rágunk vele ... Elharapjuk a cérnát, szotyit roppantunk, diót törünk vele ...
Esetleg sörnyitónak használjuk, ha nincs más, és nagyon kell az a sör.

Kivehetővel könnyű! A lenyűgöző részleteket lásd a Denture and Bottle Opener in one!
(Műfogsor és sörnyitó egyben) c. videóban.

Na igen, néha közelharcban is szerep jut a fognak, mint a macskáknál.
Lássuk, mire jó még a fog:

Puszpángmolyinvázió 2 – Itt a tavasz!

Hét hónap telt el azóta, hogy a buxusmolyinvázió első jeleit észleltem a kertünkben, és öt azóta, hogy az előző bejegyzésem felkerült a Netre ezzel a címmel:

• Puszpángmolyinvázió 1 – Törökbálinti képek

Ebben ígértem egy folytatást. A legsürgősebb teendővel kezdem, hátha a kertetekben vagy a házatok előtt még mindig ilyen állapotban vannak a buxusok:

A tarrágott buxusok vékony vesszejein előbb száradtak le a levelek, semmint a hernyók megehették volna őket. A mohó hernyók ugyanis a lomb rejtekében már lerágták a zöld vesszők háncsát, ezért a vesszők a külső levelekkel együtt elhaltak.

A tarrágott buxusok visszavágása

Hogy mért ez a legsürgősebb teendő február derekán?
Nézz be egy ilyen bokor belsejébe, és meglátod.

Mi van a tarrágott bokor belsejében? Lássuk csak...

Nos, mit látsz belül? Leginkább sötétet. És ezt látják a zsenge levelek is tavasszal, ha a sűrű elhalt réteg alatt kihajtanak egyáltalán.
Ha ősszel azért nem vágtad volna le a leszáradtnak látszó részeket, mert abban reménykedtél, hogy tavasszal talán újra kihajt, akkor elárulom: túl optimista voltál, mert ezek a részek csakugyan és végérvényesen leszáradtak, és a hernyóselyemtől filces réteg csak a fényt veszi el a belül lappangó rügyektől.
Szorítsd össze a fogad, és kezd visszatörögetni a leszáradt ágacskákat, ameddig el nem éred az eleven részt. Tudom, ez fájdalmas dolog. Persze, nem a buxusnak, mert ő nem érzi, hanem neked, aki évekig dédelgetted, amíg ilyen szép nagyra nőtt.
Számíts rá, hogy szívószálnál (vagy rosszabb esetben: ceruzánál) vékonyabb ágacskákban nemigen remélhetsz életet. Ha ráéreztél, milyen mélyre kell menni a visszavágással, jöhet a metszőolló vagy a sövényvágó, és adj neki! Figyeld az ágak kérgét. Ha súlyos rágásnyomot találsz a kérgen, mint ezen a gallyon is, melyet a régi temetőben kaptam lencsevégre az egyik buxuson, akkor jobb, ha a rágás alatt vágsz:



Aztán várj türelmesen tavaszig, hogy kiderüljön, maradt-e még remény.

Addig is lássuk a moly életciklusát: