Agymosás minden éjjel – de csak ha alszol!

Erre a TED videóra Évika hívta fel a figyelmemet, aki 2014 őszén kezdte el egyetemi tanulmányait Glasgowban a neuroscience, magyarul az idegtudomány területén. A véletlen úgy hozta, hogy a 2014 szeptemberében készült és 2015 januárjában már 2 millió ember által megnézett videó lefordítatlan volt még, ezért nyomban lecsaptam a magyarítására. Íme:


Jeff Iliff idegkutató TED-előadásának hivatalos összefoglalója:

Az agy testünk teljes energiaellátásának egynegyedét használja fel, noha a tömege csak két százalékát teszi ki a test egészének. Hogyan képes ez az egyedülálló szerv hozzájutni az életfontosságú tápanyagokhoz, és – ami talán még ennél is fontosabb – hogyan képes megszabadulni a szennyező anyagcseretermékektől? A legfrissebb kutatási eredmények szerint a válasz az alvással lehet kapcsolatban.

Mielőtt továbbolvasnád a bejegyzést, nézd meg a videót – nincs 12 perc az egész  –, nehogy lelőjem a poént!

Állati találmányok: fogaskerék

Ez a bejegyzés egy olyan felfedezésről szól, amely nem váltja meg a világot: nem oldja meg az emberiség energiagondjait, nem fékezi meg az ebólát, nem lassítja a klímaváltozást, és nem adja meg a kérdést a 42-re.
Másrészt viszont olyan, klasszikusan szép felfedezés ez, amilyenre mind ki vagyunk éhezve régen, mert bármily meglepő is a dolog, mégis mindannyian megértjük.
Talán még ez is megfordul némelyőnk fejében:

Ne már! Ezt én is felfedezhettem volna!

A főszereplő bemutatásával kezdem:

Issus Coleoptratus Jr.
(1 rovarpalánta 1:1-es áttétellel)

Junior "keresztnevét" természetesen kisbetűvel írják, tehát Issus coleoptratus a becsületes neve. A faj az Issidae családba tartozik. Ezeket magyarul pajzsoskabócának hívják. Kiterjedt rokonságáról egy másik bejegyzésemben találsz (majd, esetleg) unalmas részleteket. Egy kicsivel talán kevésbé unalmasat ugyanitt, csak lentebb, a Mik ezek a mitugrászok? című részben. Most csak egy portrét mutatok róla és egy felnőtt fajtársáról:

Ezzel a fiatal Issus coleoptratus nimfával/lárvával folytatta
Prof. Malcolm Burrowsazokat a kísérleteit, amelyekről szó lesz.
[Courtesy of Prof. Malcolm Burrows] 

Így néz ki a Wikipedia szerint egy felnőtt Issus coleoptratus rovar.
[Picture taken from Wikipedia]

Időközben magam is találkoztam egy felnőttel, aki volt szíves engedélyezni, hogy készítsek róla néhány felvételt. Most már a magyar nevét is tudom - fa-pajzsoskabóca:

Nos, a gyerekkabóca – más családban is előfordul ilyen – nemcsak szépségével, de egy különleges tulajdonságával is kitűnik a felnőttek közül, nevezetesen, mindkét hátsó ugrólábának combtöve egy-egy fogaskerékfélét alkot, melyek fogai egymásba kulcsolódnak. Legalábbis ez derül ki a két felfedező, Malcolm Burrows és Gregory Sutton 2013-as cikkéből, mely a Science (Tudomány) c. folyóiratban jelent meg, és az interneten is elérhető bárki számára, miután ingyenesen regisztrálta magát.

Ez a fénykép, melynek eredetijét a biofogaskerekek felfedezőjétől, Prof. Malcolm Burrowstól, a Cambridge-i Egyetem emerituszától kaptam, jól mutatja a fogak összekapcsolódását. Látszik az is, hogy a fogak  nemcsak lekerekítettek kissé (hogy ne törjön le a végük működés közben), hanem egy picit íveltek is (felfelé hajlanak, ami az aszimmetrikus működéssel függhet össze). A méreteket jobban érzékeled, ha tudod, hogy a színes vonal hossza (20 µm) alig haladja meg egy befőzési celofán vastagságát (15 µm). [Courtesy of Prof. Malcolm Burrows]