2018. január 16., kedd

Mért nem fut a Java Firefoxban?

Mért? Nem fut?!


Kifüstölt a Java?
Igen, ez a riasztó gondolat hasított belém egy olvasói üzenet kapcsán, mely a címben feltett kérdést feszegette. Pontosabban azt kérdezte tőlem az illető, hogy mért nem futtatja újabban a Firefox a weboldalakba ágyazott Java appleteket.
A letölthető, stand-alone (egygépes) Java alkalmazásokkal ugyanis nincs semmi gond: ezek futtatása nem a böngészők dolga. (Ilyen a PhET általam magyarított szimulációi közül pl. ez itt az alfa-bomlásról.)
Nos, ellenőriztem a problémát, és kiderült, hogy a hosszú szünet után nemrég frissített Firefoxom már nem futtatta az Asimov Tékában lévő Java appletjeimet.
Minthogy a vadonatúj Java 8.151-esemet még ki sem próbáltam, felötlött bennem, hogy talán az Oracle már megint bekeményített. Letesztelem hát az appletet Internet Explorerrel is, és a Java tökéletesen működött. Minden jel arra mutatott, hogy a Mozilla a ludas.

Mi okozza a problémát?

Némi guglizással kiderítettem, hogy 2017 márciusában a Firefox (Mozilla) is csatlakozott a Chrome (Google) és az Edge (Microsoft) által elkezdett sorhoz. Ha azóta frissült a Firefoxod, akkor azért nem futnak rajta a Java appletjeid, mert a Firefox 52-es változattal kezdődően, mely alapértelmezettként települt a gépedre, egy új korszak köszöntött be itt is 'a web bővitménymentesítése' jegyében. Megszűnt a NPAPI támogatása, ami többek között a Java és a Silverlight leírását jelenti. A Flash egyelőre még működik.
Angolul többek közt itt olvashatsz erről az Oracle-től:

Van-e rövidtávú megoldás?

Nyilván van, különben nem kérdezném :)


2017. november 21., kedd

Madáretető cserépaljból

Széncinege az etetőn
A napokban láttam egy riasztó képet  a Facebookon egy halott cinkéről. Fejjel lefelé lógott valami neccbe csomagolt madárcsemegéről, melybe állítólag belegabalyodott valahogyan.
Én ezt nem próbáltam ki soha, mert olcsóbb megvenni 2 kiló napraforgót a terményboltban (380 Ft tegnapi áron), mint az ilyen "spéci" cuccokat egy szupermarketben.

Valaki azt ajánlotta, hogy egyenest ki kell szórni a magvakat a földre, mert onnan is össze tudják szedni a madarak.
Ez igaz is, ha nem lepi be a hó az eleséget.
És persze, ha a kapirgáló madarat nem kapja el közben a macska.

Én évek óta olyan etetőket használok, amilyent a képen látsz.
Olcsó, praktikus és tartós.
Igazából nem azért készítek néha újat, mintha a régi tönkrement volna, hanem azért, mert nem emlékszem, hogy hova tettem a régit. Használaton kívül ugyanis, összecsomagolva, alig foglal helyet, ám ez az előnye kereséskor hátránynak bizonyul.
A feledékenységemnek haszna is van azonban, mert az új dizájn rendszerint jobb, mint a régi, mert készítés közben eszembe jut, mi bajom volt a korábbi változattal.
A képeken a legújabbat látod, de ez is van már vagy 3 éves.
Lefektettem az asztalra, hogy lásd a részleteket.
A madáretető felépítése. A kiszolgált kis ültetőlapát a súlya miatt került bele a legújabb modellbe. Ezt és a két cserépalátétet (az egyik 12 cm, a másik 18 cm átmérőjű) 3 vékony és erős (szőlőkötöző) zsinór fogja össze. Kifeszített állapotban kb. 12 cm távolság van a két cserépalj között. A kötözést felülről, azaz jobbról, szoktam elkezdeni. 



2017. szeptember 25., hétfő

Táblázat készítése Bloggerben


Nem tudom, felmerült-e már benned valaha, hogy jó volna táblázatot illeszteni egy Bloggeres bejegyzésbe, amilyen ez is.
Nos, a Blogger felajánlja a képek, videoklipek és linkek beszúrását. Ugyanakkor nincs közvetlen eszköz táblázatok beszúrására, holott egy táblázat nemcsak számadatok közlésére jó, hanem például világosan át lehet tekinteni különböző lehetőségeket is, ahogy a kép mutatja.

Ha közvetlen eszköz nincs is táblázat beszúrására, a dolog megoldható. Egy kicsit bele kell piszkálni a HTML kódba, de hidd el, tök egyszerű az egész. Nem nehezebb, mint egy palack szódát megcsinálni, és még össze sem vizezed magad. Az oldal alján látni fogod, hogy ezt a képet is egy ilyen táblázatról készítettem el.

Így készül egy táblázat

Először is tudnod kell, hogyan kell váltogatni az Írás és a HTML nézet között:

Az Írás és a HTML nézet az eszközléc elején váltogatható.
Itt az Írás nézet van kiválasztva.

Mondjuk, hogy négysoros táblázatot akarsz négy oszloppal, mely egy címsorral kezdődik. Írd be HTML nézetben a következő kódot. Magyarán jelöld ki az alábbi szöveget, másold ki (Ctrl+C), majd illeszd be egyszerű szövegként (Ctrl+Shift+V) ahová akarod:
<table border="2" bordercolor="#0033FF" style="background-color:#99FFFF" width="100%" cellpadding="3" cellspacing="3">
<tr>
<th>1. oszlop címe</th>
<th>2. oszlop címe</th>
<th>3. oszlop címe</th>
<th>4. oszlop címe</th>
</tr>
<tr>
<td>1. cella</td>
<td>2. cella</td>
<td>3. cella</td>
<td>4. cella</td>
</tr>
<tr>
<td>1. cella</td>
<td>2. cella</td>
<td>3. cella</td>
<td>4. cella</td>
</tr>
<tr>
<td>1. cella</td>
<td>2. cella</td>
<td>3. cella</td>
<td>4. cella</td>
</tr>
<tr>
<td>1. cella</td>
<td>2. cella</td>
<td>3. cella</td>
<td>4. cella</td></tr>
</table>
A fenti kódot én is beszúrtam HTML nézetben közvetlenül az után a bekezdés után, melyet most olvasol. Az eredmény kb. így néz ki Írás nézetben is:

1. oszlop címe 2. oszlop címe 3. oszlop címe 4. oszlop címe
1. cella 2. cella 3. cella 4. cella
1. cella 2. cella 3. cella 4. cella
1. cella 2. cella 3. cella 4. cella
1. cella 2. cella 3. cella 4. cella

Ha több vagy kevesebb sort akarsz, akkor növeld vagy csökkentsd az alábbi egységek számát a HTML kódban:
<tr>
<td>1. cella</td>
<td>2. cella</td>
<td>3. cella</td>
<td>4. cella</td></tr>
Az oszlopok számát értelemszerűen a következő elemek számának változtatásával tudod módosítani:
<td>n. cella</td>
A címsor nem kötelező, vagyis a következő blokk elhagyható:
<tr>
<th>1. oszlop címe</th>
<th>2. oszlop címe</th>
<th>3. oszlop címe</th>
<th>4. oszlop címe</th>
</tr>
Megteheted, hogy a kész táblázat kódját tartalommal együtt előre elkészíted egy szövegszerkesztőben, felülírva a rizsát (mely egyébként teljesen fölösleges, csak azért írtam oda, hogy tudd, hova kell írni), és a fenti módon beviszed a bejegyzésedbe.
De talán kényelmesebb az "üres" táblázatot bevinni HTML nézetben, és aztán Írás nézetben kitölteni, ahogy én tettem az alábbi konkrét esetben:

Szimuláció neve HTML5 Java Flash
Ágyúgolyó futam
Alfa-bomlás

Arányjáték

Atomtömeg és izotópok

A táblázat celláit úgy használod, ahogy az oldal egyéb részeit. Linkelheted a szövegeket vagy képeket tehetsz oda, ahova akarsz. Ha túl szélesnek találod a táblázatot (100%), keskenyítheted a kód első sorában. Amint látod, 60%-ra véve, a szöveg automatikusan tördelődik, hogy elférjen a cellában. A háttér színét hupikékről (#99ffff) világos szürkére (#eeeeee) állítottam, stb.:

Szimuláció neve
Ágyúgolyó futam
Alfa-bomlás

Arányjáték

Atomtömeg és izotópok

Miközben a táblázatba képeket szúrtam URL megadásával, a Blogger figyelmeztetést adott, hogy probléma van a HTML kóddal. Felajánlotta a javítást. Elfogadtam. Nem tudom, mi volt a hiba, de megszűnt. Talán az volt a baja vele, hogy nem https protokoll szerinti helyen volt a kép, hanem szimpla http helyen. A Google újabban pikkel az ilyenre, és hamarosan "Nem biztonságos | http://..." ajánlást látsz majd ilyenkor a Chrome böngészősorában. Ha Chrome-ot használsz, és felpillantasz, akkor most ezt látod a böngészősor elején: "Biztonságos | https://www.blogger...". 

Végül itt a táblázat, mely alapján a bevezető kép készült:

Elem típusa Beszúrás
Táblázat ✘ nincs!
Kép ✔ van
Videoklip ✔ van
Link ✔ van


2017. január 4., szerda

Java futtatása Chrome-on IE bővítménnyel

Nem tudom, mit szól ehhez a Google, de az IE-On-Chrome, az IE Tab és az Open link in IE tab bővítmény kiskaput nyit a Java appletek számára a Chrome böngészőben.

👈 Hogy mit jelent az IE a bővítmények nevében, az az
IE-On-Chrome logójából már sejthető: természetesen az Internet Explorert. Azt az MS böngészőt, amelyet a Microsoft Edge – a Windows 10 hivatalos böngészője – még mindig felajánl arra az esetre, ha egy weboldal Java appletet tartalmazna, amellyel nem tud mit kezdeni.

Egy ilyen bővítmény több mint Java-lejátszó: egy komplett virtuális Internet Explorert kínál fel az aktuális lapon, annak teljes funkcionalitásával, beleértve a Java kezelését.

Mit tudnak a bővítmények?

Kipróbáltam mind a hármat Windows 10 alatt.

Az 'IE Tab' és az 'Open link in IE tab'


Jelenleg a az IE Tab és az Open link in IE tab bővítmény lóg a Chrome-omon.

Ha rutinos Java felhasználó vagy mint én, és csak annyi a problémád, hogy ragaszkodsz a Chrome-hoz, viszont Java appleteket is szeretnél lejátszani, akkor válassz ezek közül.

Mindkettő pontosan úgy játssza le a Javát, ahogy az "igazi" IE, de ha a weboldalon van valami HTML5-szerű kód is, annak értelmezésével lehet egy kis probléma.

Az IE Tab mellett az szól, hogy azt már több mint 13 ezren értékelték (lásd a Chrome webáruházában), és többnyire elégedettek vele. Ezt úgy lehet használni, ahogy alább az IE-On-Chrome esetében leírom, vagyis egy már rendesen megnyitott lapot állítasz át IE megjelenítésűvé azzal, hogy az alábbi logó kicsinyített változatára kattintasz az ablak jobb felső sarkában:

Az Open link in IE tab bővítményt csak 260-an értékelték (lásd a Chrome webáruházában), de többnyire elégedettek ezzel is. Itt nem egy már megnyitott lapot kell átállítani. Ez úgy működik, hogy az ember jobb egérgombbal a linkre kattintva választja ki, hogy a hivatkozott oldal IE-ben nyíljon meg:


Az IE-On-Chrome


Az IE-On-Chrome bővítménnyel foglalkoztam a legtöbbet. A telepítésére és a használatára részletesebben ki fogok térni, hátha igényled.

Ha olyan felhasználó vagy, aki tudni sem akar a Javáról, csak azt akarja, hogy az applet működjön, akkor ezt válaszd.

Ez teljesen máshogy működik, mint az előzők. Nem közvetlenül a Javát futtatja, hanem  HTML5 kóddá konvertálja az egész weboldalt az informatika nagy varázslata által. Ami azt illeti, még csak telepíteni sem kell Javát a gépedre. Ezért aztán elmarad a sok biztonsági hókuszpókusz, ami az "igazi" Java futtatásával jár.

Sajnos, mint mindennek, ára van ennek is: a bővítmény ingyenes használata havi 1 órára és egy-egy alkalommal max 30 percre korlátozódik. Részletesebben itt olvashatók a feltételek.

A másik ár, amit fizetsz az, hogy a konverzió nem tökéletes. Az ingyenes keretemet már (kétszer) felhasználtam ugyan, de még felét sem tudtam tesztelni az Asimov Téka nevű gyűjteményemben található Java appleteknek, Eddig 47 appletet ellenőriztem, de csak kb. a felük működött kifogástalanul, 14 pedig teljesen használhatatlan volt.

Ennek ellenére javaslom, hogy próbáld ki te is, mert legalább láthatod, mit veszítesz, ha lemondasz a Java appletekről. Próbáld ki pl. ezt a zseniális optikai appletet, Mutatok róla egy gif demót kedvcsinálónak:


Hogy a hibái ellenére mért látok fantáziát ebben a megoldásban? Mert talán a konverzió tökéletesebb lesz egyszer. Mert a bővitmény egyszerűen megkerüli a Java Control Panelt. Kérdezés nélkül simán megnyit bármilyen Java appletet, nem úgy mint az igazi IE, mely csak olyan webhelyről betöltött appletet nyit meg, melynek URL-jét felvetted a biztonságos helyek listájára.

Ez nagyon kényelmes, de ha úgy gondolod, hogy az Oracle-nek (a Java forgalmazójának) jó oka van arra, hogy mindenféle biztonsági akadályokat gördítsen eléd, akkor jobb, ha elgondolkodsz ezen.

Nos, elgondolkodtam ezen én is.

Nekem az jött ki a nagy gondolkodásból, hogy már megértettem a Java kockázatait és mellékhatásait.
Ahogy a biciklizését is. Ezért nem szeretném, ha a biciklimbe be lenne építve egy kütyü, amely csak akkor hagyna biciklizni, ha minden indulás előtt meghallgatnék és nyugtáznék egy két perces figyelmeztetést a biciklizés kockázatairól.



2016. szeptember 19., hétfő

Google Fotók weboldalra, blogba, Facebookba...

A Google Fotók logója
A Google szakértőit csak úgy tudom elképzelni, mint egy csomó okostojást, aki mindent jobban tud, nem ismer se istent, se felhasználót, csak megy a maga feje után.
Ezért nem tudom megmondani, hogy amit itt leírok, meddig lesz használható. Csak azt tudom, hogy e sorok írásakor még működött a recept.

A Google Fotók (Google Photos) az a képkezelő és képtároló alkalmatossága a Google-nek, amely a Picasa nevű rendszerből alakult ki, lassacskán átvéve annak helyét. A Google Fotók emblémáját a többi Google-alkalmazásé között találod a Chrome böngésző jobb oldalán, ha van Google fiókod. Az én gépemen a Photos felirat azonosítja, hogy serkentse a gondolkodásomat:


Régebben a Google fotók és albumok privát cuccként jelentek meg, amikor feltöltötted, ill. létrehoztad őket. Ebből a helyzetből lehetett aztán (számomra) próba-szerencse alapon elmozdulni abba az irányba, hogy másnak is meg tudd mutatni őket.
A jelenlegi helyzet a következő:

  • A feltöltött képek privátok mindaddig, amíg albumba nem kerülnek.
  • Ha egy kép albumba került, akkor az albumot megosztva az is megtekinthető.
  • Bármelyik képről kérhetsz megosztó linket (lásd alább), ahogy az albumokról is.

Facebook...

Ha lekérted a megosztó linkedet, akkor a Facebook el van intézve. Ugyanígy az emailes terjesztés. Kísérleti ló gyanánt egy kis boglárkalepke fotóját fogom használni, melyet ebből a célból töltöttem fel a Google Fotók közé. Így néz ki a megosztó link lekérése:

És így néz ki maga a link:
https://goo.gl/photos/5yPmN9DbkHfreDvw6
Ha a linkre kattintasz, láthatod, hogy nem egy kép linkje, hanem egy Google-Fotós oldalé, ahol a kép látszik. Ettől függetlenül a Facebookot teljesen kielégíti. Ha beleteszed egy bejegyzésbe, ezt látod:

A bal oldali kép szerkesztés közben készült, a másik a közzétett kép. És itt van a bejegyzés linkje is, ha érdekel. A bejegyzést nem Facebookosok is meg tudják nézni (egyelőre) bejelentkezés nélkül:
https://www.facebook.com/NaSaBlog/posts/1780670032211633


2016. szeptember 17., szombat

Állandó betűjel hozzárendelése USB eszközökhöz Windows alatt

Ha több USB aljzat is van a számítógépeden, és többet is használsz egyszerre, akkor biztos megfigyelted már, hogy a Windows hol az E:, hol az F:, hol a G: meghajtóazonosítót rendeli ugyanahhoz az eszközhöz. Emiatt észnél kell lenni az ide-oda másolgatásoknál, ami egy idő után fárasztó. Talán már felmerült benned is a kérdés, ahogy bennem:
Mért nem lehet (mért ne lehetne) mindig ugyanazt a betűt rendelni ugyanahhoz a meghajtóhoz?
Kis utánajárással kiderült, hogy lehet.

Mért baj az, ha nem állandó az USB eszköz azonosítója?

Egy okot már említettem: az ember könnyen összekeveri a dolgokat, ha több meghajtóval dolgozik egyszerre.
Ezzel még megbirkóztam valahogy, ám nemrég betelt a C: meghajtóm a rengeteg fénykép miatt, ezért át kell költöztetnem az albumaimat a képen látható 1 TB-os Maxtorra. A képeimet a FastStone Image Viewer nevű zseniális és egyszersmind ingyenes programmal kezelem. (Ha másért nem, ezért a linkért lehet, hogy hálás leszel nekem :) ) Ennek a programnak van egy nagyon hasznos szolgáltatása (a sok között), amit rendszeresen használok: meg lehet jelölni vele akárhány képet akárhány könyvtárban, és ezek a bejelölések - ha nem is akármeddig, de - nagyon sokáig megmaradnak.
Hogy mire jó a megjelölés? Például valamilyen szempont szerinti válogatásra. Egy kattintás, és az aktuális könyvtárban csak a kijelölteket látod, és a másolás stb. művelet csak ezekre vonatkozik. Nos, a probléma az, hogy a program nem a fizikai meghajtó neve (pl. Maxtor), hanem a logikai meghajtó azonosítója (F:, G: stb.) szerint tartja számon a könyvtárakat és a kijelöléseket.
Elképzelhető, hogy te is beleütköztél már ebbe a problémába. Ha nem, akkor is kúl dolog, ha ezentúl tudod, hogy a Maxtorodat mindig az M:, a Packardodat mindig a P:, a Samsungodat pedig mindig az S: jelöli, ahogy az enyémet.
Mielőtt megmutatom, hogy kell ezt csinálni (tegnap még én sem tudtam, sőt még azt sem, hogy lehet-e egyáltalán), pár szót a korlátokról.

  • Az angol ábécé első betűi foglaltak (pl. a C:), ill. meglehet, hogy már kiosztotta őket a Windows, mire eszedbe jut bedugni a G:-vel összekötött Go HD-det, utólag pedig nem veszi vissza a kedvedért. Ezért a betűjeleket ne az ábécé elejéről válaszd.
  • A hozzárendelés végén a Windows ad egy utolsó figyelmeztetést, hogy bizonyos programok használhatják az általad választott logikai azonosítót (teszem azt a Z:-t), ami zavarhatja a normális működésüket. Jó, ha ezt a lehetőséget észben tartod.   

Most pedig térjünk a lényegre. A Windows 10-re mutatom meg, mert nekem olyan van, de szerintem a képernyőfelvételeim alapján a korábbi verziókkal is meg tudod csinálni.
Ha angol rendszered van, akkor ajánlom a [ˑ} superuser oldalát, ahonnan a tippet vettem.


2016. augusztus 7., vasárnap

Éjjeli puszpángmolyvadászat fejlámpával és lepkehálóval

Az ötlet 2016 augusztus 5-én 21:10-kor pattant ki a fejemből, az idei második rajzás tizedik napján.
Rögtön ki is próbáltam, teljes sikerrel. Fél óra leforgása alatt 45 Cydalima perspectalis felnőttet – hivatalos magyar nevén puszpáng-tűzmolyt, ill. ismertebb nevén selyemfényű puszpángmolyt – kaptam el játszi könnyedséggel.
Csak azért hagytam abba a vadászatot, mert féltem, nem marad molyolni való másnapra. (Maradt. Másnap este 36 darabot kaptam el kb. ugyanannyi idő alatt.)
Az ötlet valószínűleg sose merül fel bennem, ha nem olvasom pár nappal korábban Mercsné Zsámboki Éva alábbi üzenetét a Buxus FB csoportban:

„Hatékony éjszakai molyvadászaton vagyunk túl, 29 lepkét sikerült elkapni. A sövényünk kb. 3 méterre van a ház falától, az előszoba ablakain át kiszűrődő fénynek és a bejárati ajtó feletti lámpa fényének köszönhetően a sövényről seprűvel felzavart lepkék mind a fény felé repültek, így a férjem légycsapóval és szúnyogirtó spray-vel felszerelkezve a bejárat környékén irtotta a kártevőket. Nappal még eddig soha nem sikerült ennyit sem felzavarni, sem elkapni.”
Ha Facebookos vagy, itt megnézheted Éva eredeti bejegyzését. Igazából Éváék módszerét szerettem volna kipróbálni magam is, de úgy látszik, a bokraim túl messze voltak a ragyogó fényfolttól, melyet egy irányítható kévéjű lámpa fényével varázsoltam a fehér házfalra. Ezért aztán a felriasztott lepkék repültek a szélrózsa minden irányába, kivéve azt az egy irányt, amelyikben a fényfolt volt.
Egy dolog azonban feltűnt nekem: a lepkék sokkal lassabban és kiszámíthatóbban repültek, mint nappal, ezért egyet rögtön sikerült is elkapnom azzal a kiszolgált lepkehálóval, melyet seprű helyett használtam a felriasztásukhoz. Egy probléma volt csak: a felriasztott lepkék túl hamar kikerültek a ragyogó folt fényköréből, és ezért könnyen szem elől tévesztettem őket.
OK – gondoltam magamban (mert több éves amerikai munkavállalás után ilyen szinten még 27 esztendő múltán is képes angolul gondolkodni az ember) –,
ha a lepke nem megy a fényhez, a fény megy a lepkéhez.
És már indultam is be a házba hűséges Petzl fejlámpámért.