Virágbogarak - repülés csukott szárnyfedővel

Gombhoz a kabát (előmagyarázkodás a 🎥----------- alatti részhez)

Eredetileg csak a "Smaragdzöld virágbogár felszáll - Protaetia affinis takes off" című videómat akartam megosztani a YouTube csatornámról a Nagy Sándor Album nevű Facebook oldalamon, de sehogy sem bírtam elérni, hogy a Facebook előnézetet mutasson róla.
Végül kipróbáltam a Bloggeres megosztást, és amint a 🎥----------- alatt látod, a Blogger mutatja.
És ha már mutatja, hadd mutassa, gondoltam. Így keletkezett ez a bejegyzés.
A videó alatt azt a szöveget látod, amelyet eredetileg a Facebookba szántam, és amely, ahogy rendesen, megegyezik azzal a magyarázattal, amelyet a YouTube-on adtam a videóhoz.
És ha már blogbejegyzés, akkor legyen ennek a bejegyzésnek is a témára utaló indexképe. Ezért tettem be az alábbi fotót a smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis) videón szereplő példányáról:

A védett smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis) - eszmei értéke 10 kFt -, ahogy az erdőben ráakadtam.
Kicsit életlen a kép, mert kevés volt a fény, de a fehér pötty, melyet alább említek, látszik a bogár középső lábán.
Törökbálint, 2017.05.03.

És ha már lúd, akkor legyen kövér! Ezért aztán mutatok egy fotót arról a másik virágbogárról is, amelyről szintén szó esik a videóhoz írt szövegben. Íme a pompás virágbogár (Protaetia speciosissima):

A védett pompás virágbogár (Protaetia speciosissima)  - eszmei értéke 5 kFt - középső térdén látszania
kéne a fehér pöttynek, ha volna. De nem látszik, tehát nincs.
Szilas-patak, 2015.08.10.

🎥-----------------------------

Smaragdzöld virágbogár (Protaetia affinis) felszáll a kezemről 

 

Igen, felszállt, de sajnos sokkal hamarabb szállt fel, mint ahogy szerettem volna. Éppen ezért ötször mutatom meg Neked a felszállást, hogy tovább gyönyörködhess ebben a 10.000 Ft eszmei értékű bogárban. Tehát az eszmei gyönyöröd már egyetlen megtekintéssel is 50.000 forintra rúg, miközben csak 11 röpke másodpercet használsz el értékes idődből, és azt is a kijárási korlátozások alatt. További bónuszként elárulom, hogy a Wikipédia alapján meg tudod különböztetni ezt a fajt a pompás virágbogártól, amely ugyancsak szép, de csupán fele annyit ér eszmeileg: 🔗https://hu.wikipedia.org/wiki/Smaragdzöld_virágbogár

Ráadásul még lehetőséget is kapsz tőlem a gyakorláshoz. Van ugyanis egy tucat képem erről a példányról az alábbi albumomban, ahol megnézheted a térdét, hogy csakugyan van-e rajta fehér pötty:
📷https://photos.app.goo.gl/D6srv9waxwXkf5NXA

Többet mondok! Ha nem tudod, melyik ízületet hívják a bogár térdének, csak keresd a fehér pöttyöt, és megtudod.
Tudom, mert én is így tudtam meg.
Mért, vagyok én egy botanikus?!
Törökbálint, 2017.05.03.
---------------------------------🎥

Ha már itt tartunk - hogyan repülnek a virágbogarak?

A fenti videóm egyik nézője, aki Merion néven jegyzi magát, az alábbi megjegyzést fűzte a látottakhoz:
"Elképesztő, hogyan képes úgy repülni, hogy a fedőpáncélt csak ilyen apró mértékben, résnyire nyitja ki... "
Örülök, hogy Merion megemlítette ezt, mert elfelejtettem felhívni rá a figyelmedet. Megjegyzem, kész csoda, hogy ki tudta szúrni ezt a videón. Megmutatom az egyik fotómat, mely az aranyos rózsabogár, más néven az aranyos virágbogár (Cetonia aurata) esetében mutatja ezt:

Aranyos virágbogár (Cetonia aurata) oldalt kidugott szárnnyal fehér szamárkenyéren.
Törökbálint, 2014.07.24.

A fenti bogarat egy fehér szamárkenyér virágán fotózgattam, amikor az oldalt kidugta a szárnyát a szárnyfedő alatti résen. Eközben nem emelte meg a szárnyfedőjét, mert úgy látszik, az eleve olyan felépítésű, hogy ezt megtehesse. Nagy mákom volt ezzel a bogárral, mert nem akart elrepülni, hanem valami másért csinálta - talán viszketett a hónalja. Az elrepülés pillanatát ugyanis nagyon bajos dolog lefotózni, mert általában egy szempillantás alatt elröppen, teljesen váratlanul.
Talán ez a váratlan és gyors felrepülési készség ennek a módszernek a fő előnye, melynek titkára a katicabogár például annyira nem jött rá, hogy néha percekig imádkozni kell neki, mire rászája magát:

Szállj el, szállj el... hétpettyes katica (Coccinella septempunctata) szárnyra kel.
Népszerű bogár, nem szorul védelemre.
Törökbálint, 2017.05.04.

A hétpettyes katicát véletlenül épp az elrepülés előtti pillanatban sikerült lefotóznom. A szárnyfedői teljesen nyitva vannak úgy, ahogy repülés közben tartja őket. Nem tudom, van-e valami hasznuk repülés közben - talán kormányoznak/egyensúlyoznak vele -, de a meghajtóerőt a kibontott hártyás szárnyak mozgása adja. A virágbogarak - a legyekhez hasonlóan - két szárnnyal is megoldják ugyanezt. Még talán jobban is.

Szabad visszafelé tekerni az óramutatókat?

Volt egyszer egy ágyrajárónk gyerekkoromban, aki két tudományával is imponált nekem. Egyrészt volt egy tangóharmonikája, amelyen hallás után is képes volt játszani. Másrészt értett az órákhoz, és valamicske jövedelme is volt ebből.
Ami a harmonikát illeti, volt nekem is egy kicsi - talán egy másik ágyrajárónk hagyta rám -, melyen a billentyűket is gombok helyettesítették. Ezzel addig jutottam el, hogy a hátára fektetve, majd a harmonika redői közé egy fecnit illesztve, írógép-szimulátornak használtam. Ez nekem elég is volt, a család felnőtt tagjairól nem is beszélve, akik határozottan a néma üzemmódot preferálták.
Az órajavítás egészen más tészta volt. Szerettem volna megtanulni Józsitól, és addig erősködtem, míg végül kötélnek állt.
Most, hogy ezt írom, rájöttem, hogy Józsi nemcsak az órákhoz értett, hanem tisztában volt kamaszok lelkivilágával is.
- Hozz papírt és ceruzát! - mondta, majd diktálni kezdett. Nem erre számítottam: azt hittem, hogy belevágunk a közepébe. Még mindig emlékszem a címre: "A svájci órák felépítése". Ezen a ponton nekem valami halaszthatatlan teendőm akadt, és a tanítás folytatását egyikünk sem vetette fel többé.
Hogy mért meséltem el ezt?
Egyrészt azért, mert öregségemre hajlamos vagyok az elkalandozásra.
Másrészt érzékelteni akartam, hogy nem vagyok egy óraguru.
Ennek ellenére (vagy éppen ezért), amikor a feleségem ma reggel felvetette, hogy a faliórát még mindig nem állítottam vissza a nyári időszámításról, holott már november végén járunk, simán visszatekertem az órát a nagymutatónál fogva, ahogy a képen látod.
Hogy mért emeltem ki pirossal a fenti szöveget? Azért, mert mindig is így jártam el az analóg kvarcórák esetében, és a módszer bevált, ahogy bevált most is.
A képen látható régi fatokban ugyanis már nem a régi rugós szerkezet hajtja a mutatókat, hanem egy olcsó kvarcóra, amelyet erre a célra vásároltam egy órásnál. Persze normálisan az ilyent a hátsó tekerővel állítják, de mivel nem takarja üveg a mutatókat, így egyszerűbb, mert nem kell az órát leakasztani a falról. Fontos viszont, hogy ne a kismutatót tekerd, mert az nem viszi a nagymutatót (ellentétben a nagymutatóval, melynek mozgását a kismutató annak rendje s módja szerint követi).
Amikor feleségem látta ezt, megjegyezte, hogy neki azt mondták, hogy az órát mindig előrefelé kell állítani, akkor is, ha siet. Elmondtam neki, hogy egyszer felvetettem ugyanezt a kérdést elemcsere alkalmával, látván, hogy állítja be az órás az analóg (naptáras) karórámat. Olyasmit felelt a szaki, hogy csak bizonyos mutatóállásnál akadhat probléma, amit érez az ember, és akkor nem szabad erőltetni a dolgot.
Nos, most rágugliztam erre a kérdésre "Can you turn clock hands backwards?", és találtam egy megbízhatónak tűnő helyet, amelyből szemelgetek egy kicsit. A szemelgetést minimálisra veszem. Ha meg lehetne bízni a Google Translator magyarításában, akkor nem is szemelgetnék, csak megadnám a linket. Nemcsak azért, mert az lenne a korrekt, hanem azért is, mert az oldal elsősorban hagyományos mechanikus - főleg ingás - szerkezetekkel foglalkozik. Az oldal címe Clock Myths, azaz óramítoszok, más szóval "órákkal kapcsolatos téves hiedelmek":
http://masterclockrepair.com/clockmythsexposed.html

Óramítoszok

Tilos az óramutatókat visszafelé tekerni
(You Cannot Set the Hands Backwards on a Clock)

Nos, eredetileg ez korrekt szabály lehetett, de az elmúlt 60-70 évben (vagyis mióta egy 70 éves ember - Jelen! - az eszét tudja) az órák 95%-át már úgy tervezték, hogy visszafelé is lehessen tekerni a mutatóikat. Ez annak köszönhető, hogy a tervezők megtanultak a kuncsaftok fejével gondolkodni. Mivel rájöttek, hogy az emberek egy része mindenképpen a kézenfekvő utat fogja választani - vagyis vissza akarja majd tekerni az órát, ha az siet -, beiktattak a szerkezetbe egy olyan mechanizmust, mely ezt baj nélkül lehetővé teszi. Ezt a mechanizmust megtaláljuk a mai fali, álló és kakukkos órákban is.

Ha azonban egy 1920 előtt gyártott órát elkezdesz visszafelé tekerni, akkor egy bizonyos ponton elakad a szerkezet (ahogy az én órásom is mondta), és ha tovább erőlteted a dolgot, az óra elromlik. A régi ütőszerkezetes órákat például csak a nagymutatót előrefelé tekerve lehet állítani, mi több: ahol az óra ütni szokott - óránként, félóránként vagy negyedóránként - ki kell várni, amíg az óra elkongatja a magáét, aztán lehet folytatni a tekerést a következő ilyen pontig, és így tovább. 

A kismutatót csak akkor mozdítja el az ember, ha a mutatók nincsenek szinkronban. Például, ha délben vagy éjfélkor nem fedik egyszerre a 12-es beosztást.

A többi mítosznak csak az értelemszerű magyarítását adom meg abban a sorrendben, ahogy a kék címek megjelennek az eredeti oldalon:

• Az ingaórának függőlegesen kell állnia (A Clock Must Be Level to Run)
• Az állóóra alá helyezett deszkalap stabilizálja azt a szőnyegen (Putting a Board Under Your Floor Clock Will Stabilize It)
• Ingaórát nem szabad külső fal elé tenni (You Cannot Place a Clock on an Outside Wall)
• Lánchajtású állóóra felhúzása közben a súlyt meg kell emelni (You Must Lift the Weight When Winding a Chain Driven Floor Clock)
• Az óraszekrénybe helyezett kupaknyi petróleum gondoskodik a szerkezet kenéséről (A Cap Full of Kerosene Left in the Bottom of the Clock Case will Lubricate the Clock Effectively)
• Vigyázz, nehogy túlfeszítsd a falióra rugóját felhúzáskor (You Can Wind A Mainspring Too Tight)

Tojásfújás - egylyukas módszer

Te mit csinálnál, ha egy szép napon két szép fehér lúdtojás boldog tulajdonosává tenne a szerencse? Mert velem ez történt.
Az úgy volt, hogy már hetek óta vissza-visszatértem egy törökbálinti kertes házhoz, ahonnan libagágogást hallottam. Abban reménykedtem, hogy egyszer nemcsak a ludakat találom kint az udvaron, hanem a ludak ismeretlen tulajdonosát is, mert kérni szerettem volna tőle valamit. Nem lúdtojást, hanem csak egy elhullajtott evezőtollat krumplipuskához.
Nos, kb. az ötödik próbálkozásra szerencsém volt. Sikerült összebarátkoznom, nemcsak a tulajdonossal, Nagy Bélával, és feleségével, de még a gúnárral is, akivel korábban volt egy kis nézeteltérésem.

Barátságos fogadtatás

Miután bemutatkoztunk egymásnak, és elővezettem szerény kérésemet, melyet pillanatnyilag nem lehetett teljesíteni, a házigazda felnyalábolta a gúnárt, hogy közelebbről is megmutassa. 

Nagy Béla kedvenc gúnárjával

Megkérdeztem, hogy őrző-védő céllal tartja-e a ludakat, vagy pedig kedvtelésből. A válasza az volt, hogy is-is, plusz azért, mert szereti a libatojást. A kedves felesége, akit látásból régóta ismerek, nyomban hátra ment az udvarba, és hozott nekem kettőt ajándékba. Kicsit vonakodtam, mert biciklivel voltam, és féltem, összetörik hazafelé menet, de Béla megnyugtatott, hogy jó kemény a héja, nem olyan törékeny, mint a tyúktojásé. Így aztán köszönettel elfogadtam az ajándékot.

Mi legyen a tojásokkal?

Gondoltam, elajándékozom valakinek a családban. De tudtam, hogy az emberek bizalmatlanok a kacsa- és libatojással szemben, mert félnek a szalmonellától. 

Úgy döntöttem hát, hogy magam fogom rendeltetésszerűen elfogyasztani őket, de úgy, hogy a héja megmaradjon.

Alapeszme: egyetlen lyuk & görbe injekciós tű

Nem akartam mindkét végét kilyukasztani a tojásoknak, mert a közelgő Húsvétra gondolva abban reménykedtem, hogy valaki a családban kedvet kap a kidíszítésükre. Mert ugyan, hogy néz ki egy hímes tojás egy nagy lyukkal a tetején? Elhatároztam, hogy a tompább végét fogom kilyukasztani a tojásoknak valahogy, és egy meggörbített injekciós tűvel pumpálok bele levegőt abban a konstellációban, ahogy a fotó mutatja:

Hogy mért jobb a görbe injekciós tű, mint az egyenes? 

Azért mert akkor vízszintesen tarthatod a fecskendőt, miközben alulról levegőt pumpálsz a tojásba, és így a kifolyó tojásmassza nem folyik bele az inged ujjába.

Házilégy bagócspetéket szállít megbízásból

Emberbagócs (Dermatobia hominis) petéivel megpakolt
házilégy (Musca domestica) David Attenborough filmjéből.
A házilegyet maga DA azonosítja a filmben. A bagócsról csak
annyit tudni biztosan, hogy Brazíliában él. Ebből és a
viselkedéséből gondolom, hogy emberbagócs lehet.

A napokban egy Attenborough-filmre kapcsolt a feleségem valamelyik csatornán. Épp annál az epizódnál kezdtük nézni, amelyik a címben megfogalmazott dologról szól. Másnap elkezdtem keresgélni a Neten, hátha megtalálom a filmet. Sajnos, az egész filmnek nem akadtam nyomára, de az epizódnak igen. Nem tudom, legálisan van-e fent az interneten, mindenesetre az oldal gazdája előzékenyen rendelkezésre bocsátotta a videó beágyazási kódját. Amint látod, alább élek is a lehetőséggel.
Sajnos, a film nem feliratos, és persze nem is szinkronizált. Ezért hallás után készítettem egy angol átiratot Attenborough beszédéről. Ezt aztán magyarítottam. A szövegbe ágyazott gombócok (•) azokon a helyeken vannak, ahol Attenborough szünetet tart a beszédben.
Mindkét szöveget közreadom.
Először a magyarítás jön, hogy mindenki értse, hogy miről van szó. Aztán a beágyazott videót mutatom, majd az angol szöveg következik azoknak, akik hallás után nehezebben értik Attenborough szavait, mint írásban.
Ami azt illeti, én sem vagyok perfekt angolból. Besárgítottam két részletet, amit nem értettem igazán. Ha biztosan tudod, mit mond, légy szíves, üzend meg nekem. Előre is köszönöm.

Az elsőt már ki is zöldítettem, mert Szabó Judit, a Magyar TED fordítók zárt FB csoportból, megadta a tuti választ. Kösz, Judit! Köszönöm továbbá Lóki Csaba segítségét is ugyanonnan, aki kiszúrt két olyan szót, amit félrehallottam. A második sárgát mindketten "numbering"-nek hallják. Igazából én is, csak nem tudom értelmezni. Szerintem DA itt azt dünnyögi, hogy "mumbling" (dünnyögés), csak nem lehet érteni :) 

Magyarított kísérőszöveg

Nemcsak a hólyaghúzók vesznek igénybe futárszolgálatot, hogy ivadékuk étel közelébe jusson. • Ennek a brazíliai bagócsnak a kicsinyei élő szarvasmarha vérével és testszöveteivel táplálkoznak. • De hogy juttatja el oda őket a nőstény? • Jókora rovar – akkora, hogy ha rászáll egy tehénre, az biztos észreveszi, és lecsapja magáról. • Szüksége van egy könnyű szállítóra. • Itt egy házilégy. Sokkal könnyebb nála. Éppen megfelel. • A nőstény leszáll, hogy becserkéssze. • Már el is kapta. • Megfelelő helyzetbe igazítja a házilegyet, majd a petéit egyesével ráragasztja annak potrohára. • A házilegyet néhány másodpercen belül kb. 30 krémszínű pete borítja. • A bagócs ezután elengedi peches küldöncét. • A házilégy láthatóan tisztában van azzal, hogy túlsúlyt cipel, de képtelen megszabadulni tőle. • Így szokásos teendőt folytatva, meglátogat egy tehenet, hogy igyon egy kis verítéket. • Egy kis légy – a dünnyögő bagóccsal ellentétben – nem nagyon zavarja a tehenet, így az zavartalanul ihat. • A házilégy párnaszerű szájszervével itatja fel a verejtéket. Miközben iszik, a bagócslárvák, megérezvén a tehén testmelegét, kezdenek kikelni a petékből. • A lárvák apró horgocskákkal vannak felfegyverezve, melyek segítségével megragadják a tehén bőrét, és belefúrják magukat. • Ily módon néhány perc alatt tucatnyi lárva kezdi el táplálkozását a tehén bőrében. • Ezeket a tehén már nem tudja lenyalni magáról. • Néhány hónappal később a kifejlett lárvák előbújnak és lepottyannak a földre. • Befúrják magukat a talajba, bebábozódnak, majd felnőtté alakulnak.

Original English

Bristle beetles are not alone in using couriers to take their offspring to food. • The young of this botfly here in Brazil feed on the blood and tissues of living cows. • But how is the female to get them there? • She is a big insect – so big that cows would notice if she landed on them and would probably flick her off. • She needs a lightweight courier. • A housefly. A fraction of her weight. That would do nicely. • She drops down to stalk it. • She got it. • She manipulates the housefly into the right position, and now, one by one, she glues her eggs onto the housefly’s abdomen. • Within a few seconds the housefly has been coated by about thirty cream-colored eggs. • The botfly releases its hapless messenger. • The housefly seems well aware that it’s carrying an extra load but he can’t get rid of it. • So it goes back to its normal business which includes visiting cows to drink their sweat. • A small fly – unlike the mumbling botfly – is no real irritation and is able to feed largely unhindered. • The fly mops up the sweat with its pad-shaped mouthparts. But as it feeds so, the warmth of the cow’s body causes the botfly’s eggs to hatch. • Larvae are armed with tiny hooks, which help them to get a grip of the cow’s skin and bore into it. • So, in a few minutes, a cow can acquire a dozen botfly larvae feeding away beneath its skin. • Licking won’t get rid of them now. • A couple of months later, the full-grown larvae emerge and drop to the ground. • There they will bore into the soil, pupate and turn into adults.

Kiegészítés, linkek

Bagócsok nálunk is élnek. A marhabagócs (Hypoderma bovis) lárvája például - nem fogod kitalálni - a szarvasmarhán él (főleg), hasonló módon, ahogy brazil kollégája, csak az anyja nem cicózik annyit. Egyszerűen a marha első lábára petézik, és ezzel a dolog el van intézve a részéről. Gondolom, azért oda, mert ott a gazdaállat nemigen éri el a farkával.

A bagócslegyekről a Wikipédiában találsz egy cikket:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bag%C3%B3cslegyek

Ugyanott van egy cikk az emberbagócsról is:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Emberbag%C3%B3cs

Nyugi, az emberbagócs nem fordul elő nálunk.
Ha találkozni akarsz vele, el kell utaznod Közép- vagy Dél-Amerikába. De ott is inkább más állatokra hajt. Tehát ne nagyon reménykedj, hogy ő fog megkeresni téged.

Témába vágó klipek

Találtam egy helyet, ahol olyan rövid klipek vannak a BBC-től, amilyenekből a fenti epizódot összevágták. Sokkal jobb felbontásúak, mint a beágyazott, de sajnos vízjelesek. De azért idelinkelek egy kollekcióra valót, hátha kíváncsi vagy rá:

1. Nőstény bagócs elengedi a házilegyet a ráragasztott petékkel
2. Házilégy a potrohára ragasztott bagócspetékkel
3. Bagócspetékkel megrakott házilégy verejtéket nyalogat a tehén bőréről
4. Bagócslárvák kelése a házilégyre ragasztott petékből
5. Bagócslárva kiszabadítja magát a házilégyre ragasztott pete burkából
6. Frissen kelt bagócslárva a tehén bőrén mászik
7. Bagócslárva kibújik a tehén bőréből
8. Bagócslárva kibújik a tehén bőréből és a földre esik
9. Kifejlett bagócslárva befúrja magát a földbe bábozódni

Választási tanácsadó magyaraboknak

Csak azért nem akarsz elmenni szavazni, mert nem tudod,
kire voksolj? Olvasd el a Bizonytalan választóknak című
részt, és gondold át újra. Fej vagy írással is dönthetsz.
Ez éppúgy nem befolyásolja a szavazatkülönbséget, mint
a távolmaradás, de arányaiban csökkenti az erősebb oldal
fölényét, amit érdemes megfontolnod.

Magyaraboknak? Ne már!

Ebben a bejegyzésben egy leegyszerűsített modelljét vázolom fel a közelgő áprilisi országos választásnak, melynek hektikus kampányidőszakát éppen most éljük át. A kitalált helyszínen (Okatootáiában, a magyarabok földjén) felvázolt modell eléggé átlátható ahhoz, hogy annak alapján én, a laikus, józan paraszti eszemre támaszkodva tanácsot adjak a szavazáshoz azoknak, akiknek nem jutott idejük a stratégia átgondolására.
Nem abban akarok tanácsot adni, hogy kire vagy mire szavazz, hanem hogy a felvázolt, sarkított helyzetben hogyan kéne szavaznod ahhoz, hogy a leadott szavazatod abba az irányba hasson, amerre Te szeretnéd.
Reményeim szerint a tanácsokat alkalmazni tudod majd az igazi választásokon is.
Ha tanácstalanságodban a távolmaradást fontolgatod, azt javaslom, olvasd el a Bizonytalan választóknak című részt, mely olyan más opciókat mutat meg számodra, amelyeket talán jobbnak fogsz megítélni, mint a távolmaradás.
Hogy mért választottam kitalált helyszínt a modellnek? Egyrészt azért, mert így könnyebb elvonatkoztatni a részletektől. Attól, hogy az igazi Ellenzéket különböző karakterű pártok alkotják, melyek kapcsolata napról napra változik – hol riválisai, hol szövetségesei egymásnak, hol egyszerre mind a kettő. Másrészt azért, mert jobb szeretném, ha ez a hajcihő egy másik országban zajlana, jó messze tőlünk. Akkor talán még nevetni is tudnék rajta. Igen, kipróbáltam: így tudok is. Amiről eszembe jut, hogy a magyarab druszám szájába adott tanácsokat nem viccnek szántam.

Okatootáiáról dióhéjban

A magyar Wikipédia szerint „Okatootáia tízmilliós köztársaság Kína, Ausztrália és Földvár között félúton. Hivatalos nyelv az ugor, amely – némi gyakorlattal – ugyanolyan jól érthető egy magyar számára, mint bármely szláv nyelv egy másik szláv nyelvet beszélő számára. A magyar-ugor rokonság mellett szól, hogy az ország lakói – a legendás Ugor fia Sára leszármazottjai – magyarabnak hívják magukat, ami ugorul olyan embert jelent, aki magyarabb a magyarnál.”

Mért nem fut a Java Firefoxban?

Mért? Nem fut?!

Kifüstölt a Java?

Igen, ez a riasztó gondolat hasított belém egy olvasói üzenet kapcsán, mely a címben feltett kérdést feszegette. Pontosabban azt kérdezte tőlem az illető, hogy mért nem futtatja újabban a Firefox a weboldalakba ágyazott Java appleteket.
A letölthető, stand-alone (egygépes) Java alkalmazásokkal ugyanis nincs semmi gond: ezek futtatása nem a böngészők dolga. (Ilyen a PhET általam magyarított szimulációi közül pl. ez itt az alfa-bomlásról.)
Nos, ellenőriztem a problémát, és kiderült, hogy a hosszú szünet után nemrég frissített Firefoxom már nem futtatta az Asimov Tékában lévő Java appletjeimet.
Minthogy a vadonatúj Java 8.151-esemet még ki sem próbáltam, felötlött bennem, hogy talán az Oracle már megint bekeményített. Letesztelem hát az appletet Internet Explorerrel is, és a Java tökéletesen működött. Minden jel arra mutatott, hogy a Mozilla a ludas.

Mi okozza a problémát?

Némi guglizással kiderítettem, hogy 2017 márciusában a Firefox (Mozilla) is csatlakozott a Chrome (Google) és az Edge (Microsoft) által elkezdett sorhoz. Ha azóta frissült a Firefoxod, akkor azért nem futnak rajta a Java appletjeid, mert a Firefox 52-es változattal kezdődően, mely alapértelmezettként települt a gépedre, egy új korszak köszöntött be itt is 'a web bővitménymentesítése' jegyében. Megszűnt a NPAPI támogatása, ami többek között a Java és a Silverlight leírását jelenti. A Flash egyelőre még működik.
Angolul többek közt itt olvashatsz erről az Oracle-től:

• Java plug-in does not work in Firefox after installing Java
• Even Further Updates to 'Moving to a Plugin Free Web'

Van-e rövidtávú megoldás?

Nyilván van, különben nem kérdezném :)

Madáretető cserépaljból

Széncinege az etetőn

A napokban láttam egy riasztó képet  a Facebookon egy halott cinkéről. Fejjel lefelé lógott valami neccbe csomagolt madárcsemegéről, melybe állítólag belegabalyodott valahogyan.
Én ezt nem próbáltam ki soha, mert olcsóbb megvenni 2 kiló napraforgót a terményboltban (380 Ft tegnapi áron), mint az ilyen "spéci" cuccokat egy szupermarketben.

Valaki azt ajánlotta, hogy egyenest ki kell szórni a magvakat a földre, mert onnan is össze tudják szedni a madarak.
Ez igaz is, ha nem lepi be a hó az eleséget.
És persze, ha a kapirgáló madarat nem kapja el közben a macska.

Én évek óta olyan etetőket használok, amilyent a képen látsz.
Olcsó, praktikus és tartós.
Igazából nem azért készítek néha újat, mintha a régi tönkrement volna, hanem azért, mert nem emlékszem, hogy hova tettem a régit. Használaton kívül ugyanis, összecsomagolva, alig foglal helyet, ám ez az előnye kereséskor hátránynak bizonyul.
A feledékenységemnek haszna is van azonban, mert az új dizájn rendszerint jobb, mint a régi, mert készítés közben eszembe jut, mi bajom volt a korábbi változattal.
A képeken a legújabbat látod, de ez is van már vagy 3 éves.
Lefektettem az asztalra, hogy lásd a részleteket.

A madáretető felépítése. A kiszolgált kis ültetőlapát a súlya miatt került bele a legújabb modellbe. Ezt és a két cserépalátétet (az egyik 12 cm, a másik 18 cm átmérőjű) 3 vékony és erős (szőlőkötöző) zsinór fogja össze. Kifeszített állapotban kb. 12 cm távolság van a két cserépalj között. A kötözést felülről, azaz jobbról, szoktam elkezdeni.